Úz-völgyi történet

A Jakab

A közelmúltban az Úz-völgye a katonasírok miatt került be a közbeszédbe. A ma teljesen elnéptelenedett régióban valamikor élénk gazdasági tevékenység folyt.


A hagyomány szerint a XIX. és XX. század fordulóján létesített „fűrészgyár”-at a két világháború között a Rosemberg család birtokolta, aki még kastélyt is építtetett. Az id. Rosemberg Berlinből származott, és nyugalmazott katonatiszt volt. A zsidó tulajdonos gondoskodott a munkásairól, és valóságos lakótelepet hozott létre a számukra, ahol munkásházakban lakhattak. 1940 körül mintegy 80 család lakott itt; többnyire magyarok, de volt közöttük német, román és zsidó is. A római katolikus magyar munkások lelki gondozását a csíkszentmártoni plébános látta el. 1937-ben egy református lelkész is elvetődött ide, akinek a vasárnapi prédikációját 60-80 ember hallgatta. A gyártelepnek óvodája és két iskolája is volt. A visszaemlékezők szerint bálterem is létezett.


A Rosemberg kastély romjai (Farkas Endre felvétele)

Az Úz-völgyi katolikus fiókegyházközség 1938 nyarán alakult meg. Ifj. Rosemberg Frigyes ígéretet tett arra, hogy támogatja a létező Szent Erzsébet kápolna bővítését, illetve miséző kelyhet és miseruhát vásárol. Nagy Antal csíkszentmártoni plébános a fiókegyházközség „patrónusa” címet kínálta neki. Rosemberg Frigyes magatartása minden bizonnyal azzal függött össze, hogy megkeresztelkedett. A gyulafehérvári püspökségtől ugyanis 1938-ban felmentést kapott a vegyesházassági korlátok alól, hogy feleségül vehesse Karen Emma Zsófia Gehlsen-t.

1942-ben már Ivászuk János volt a gyártulajdonos. Ebben óhatatlanul a magyarországi zsidótörvények hatását kell feltételeznünk.

1944-1945-ben a gyártelep megsemmisült. Gyár hiányában a lakosság elfogyott. Mindent betemetett az enyészet.

Napjainkban Madár Zsolt erdőmérnök, amatőr helytörténész kutatja az egykori fűrészüzem tulajdonosainak történetét. Mivel a Rosemberg családnak a háború forgatagában nyoma veszett, ezért a Magyarhoni Zsidó Imaegylet segítségével igyekszik felkutatni a család sorsát. Erőfeszítéseit siker koronázta, mert a kanadai Québec tartománybeli Rawdon városban megtalálta a leszármazottakat. Célkitűzése, hogy a feledés homályából visszahozza az emlékezetbe azt a családot, amely a két világháború között felvirágoztatta a napjainkban az enyészet uralta Úz-völgyet. A Rosemberg család történetének iratai Rawdon-ban várják a feldolgozást.


                                                                                                                               Dr. Jakab Attila

(Forrás: Bárth János: Úz-völgyi magyarok. Településnéprajzi és népesedéstörténeti tanulmány, Kecskemét, 2004, 18-24.)

Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Időszaki kiállítás

Holokauszt és művészet

A Holokauszt Emlékközpont tisztelettel meghívja ÖntHolokauszt és művészet című kiállításának online megnyitójára.A kiállítás a Yad Vashem Intézet gyűjteményéből kiválasztott műalkotások reprodukcióin keresztül bepillantást nyújt a holokauszt időszaka alatt inspirált művészet világába. Program:Köszöntő: dr. Kovács Tamás, igazgató,...

Tovább

Kiállítás kezdete

2020. október 15.

Kiállítás vége

2021. október 15.

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

Hányan haltak meg a holokauszt idején?

Az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések 5 és 6 millió közé teszik. Körülbelül minden tízedik, a holokauszt idején meggyilkolt áldozat magyarországi zsidó volt, számuk 500 és 600 ezer fő közöttire tehető.

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.