Botlatókövek Pincehelyen

Botlatókövek M

A Tolna megyei Pincehelyen helyezték el 2018. augusztus 8-án a megye első botlatóköveit az egykori Jünker-féle művirággyár - ma Széchenyi utca 91. számú ház - előtt.


A Jünker Viktor és Fia Művirág- és Műlevélgyár a település egyik jelentős üzeme volt a vészkorszak előtt, amely mintegy 22 állandó  és 80-100 főnyi szezonális munkást alkalmazott. Az 1900-as évek elején alapított családi vállalkozás a művirághoz szükséges anyagot, préselő és formázógépeket Csehországból szerezte be. A tanácsforradalom kitörésekor szétrombolták az üzemet, melyet a cégalapító fia, Jünker Ferenc épített újjá. Az üzemben temetkezésekhez és kirakatok dekorálásához gyártottak műleveleket, melyeket budapesti nagykereskedők vásároltak fel és terítettek szét országszerte. A gyár a német megszállás után még egy hónapig működött, majd be kellett zárnia. A tulajdonos család többségét megölték: Jünker Ferencet (1897-1945) munkaszolgálatra hívták be, s Dachauban halt meg 1945 februárjában. Felesége, Jünker Ferencné (született Váradi Erzsébet) ugyan túlélte a vészkorszakot, de gyermekeiket - Jünker Marikát (1938-1944) és Jünker Viktorkát (1941-1944) Auschwitzban fullasztották gázba.

Jünker Ferenc és családja a vészkorszak előtt

Akárcsak Jünker Ferencné szüleit, Váradi Jenőt (1867-1944) és Váradi Jenőnét (1877-1944), született Deutsch Bertát. Váradi Jenőné egyébként a picehelyi zsidó iskolában, majd annak megszűnése után az állami elemi iskolában tanítónőként dolgozott, 1922-es nyugdíjazásáig. A szüleit, férjét és gyermekeit elveszítő Jünker Ferencné a háború után 1946-ban újból férjhez ment a házastársát szintén elveszítő Beck Jenőhöz, első férje munkaszolgálatos társához. Vele együtt újraindították a romokban fekvő virágüzemet, melyet az oroszok lóistállónak használtak, illetve az épület faanyagát (ajtók, ablakok, padlók) a felrobbantott Kapos folyó hídjának újjáépítéséhez használták fel. A présgépek szerencsére megmaradtak, s a korábbi gyári munkások és kereskedő cégek is jelentkeztek. Az ismét felfutó üzem 14-15 állandó és 30-50 időszaki munkásnak biztosított megélhetést az 1949-ben bekövetkező államosításig, melyet követően Beck Jenő és felesége a fővárosba költöztek.

Az öt darab, bazalt macskakőre rögzített, 10X10 centiméteres réztáblát Gunter Demnig német szobrászművész helyezte el az egykori virággyár előtt. Az eseményen a művészen kívül jelen voltak a legközelebbi hozzátartozók – Máthé Éva (született Beck Éva), férje és gyermekük - a helyi önkormányzat képviselői, Kirschner Péter a MAZSIKE elnöke, falubeliek és barátok.

Gunter Demnig szerte Európában 1995 óta már több, mint 40.000, Magyarországon pedig különböző településeken 2007 óta több, mint 300 követ helyezett el. Máthé Éva elmondta, a kövek lerakásával hozzátartozói emlékének megőrzése mellett fontos célja volt a következő generációk figyelmeztetése, lelkiismeretük ébren tartása azért, hogy ilyen szörnyű események a jövőben ne ismétlődhessenek meg.

Pincehelyen egyébként jelentős létszámú zsidóság élt, melynek súlyát a gondozott zsidótemető ma is érzékelteti. Az első zsidókat Esterházy Antal Pál herceg fogadta be a 18. század elején. 1718-ban a helyi malmot Ábrahám Sámuel rohonci zsidó bérelte, aki később családját is Pincehelyre hozta. 1808-ban már 19 zsidó családélt a faluban, 1840-ben pedig 169 főt számlált a helyi közösség (6,3%), amellyel Tolna vármegyében a 2. helyen állt. A zsidó község zsinagógával, kántorral, tanítóval rendelkezett, s Weisz Lipót rabbi levelezésben állt Chátám Szóferrel is. A 20. században csökkent a helyi zsidóság létszáma és jelentősége, 1941-ben 147 főt (3,7%) számoltak össze. A holokauszt során a 126 pincehelyi mellett a gettóban gyűjtötték össze néhány környező település zsidó lakosságát, összesen 135 főt. Többségük Auschwitzban szenvedett mártírhalált, a háború után csupán 22-en tértek vissza. A pincehelyi zsidóság múltját jelenleg a temető, a Jünker-féle virággyár még álló, használaton kívüli épülete és a Jünker-család emlékére elhelyezett botlatókövek őrzik.

                                                                                                            Dr. Szarka Lajos

Galériák

Név
Botlatókövek Pincehelyen

Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Állandó kiállítás

Jogfosztástól népirtásig

A magyar holokauszt áldozatainak emlékére Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt. Célja, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését, legyilkolását elbeszélje és bemutassa. A kiállítás vezérmotívuma az...

Tovább

A kiállítás helyszíne

A mintegy 1500 m2-es kiállítótér az emlékközpont mélyföldszintjén és a zsinagógaterében található

A kiállítást rendezte

Magyar Nemzeti Múzeum

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

Hány áldozat neve szerepel az emlékfalon?

A több mint félmillió magyar áldozat kilétének megállapítása hosszú kutatómunkát igényel. Jelenleg 140 000 azonosított áldozat neve szerepel az Áldozatok Emlékfalán.

További nevek azonosítása jelenleg is folyik. Az összes halott kilétének megállapítása lehetetlen, ezért a nevek mellé felkerülő üres táblákkal emlékezünk a névtelen áldozatokra.

A Holokauszt Emlékközpont látogatóit számítógépes adatbázis segíti az emlékfalon megörökített hozzátartozóik nevének megtalálásában. Az érdeklődők emléklapot kapnak, amelyen grafikus ábra mutatja meg, hogy az emlékfal mely részén szerepel a keresettek neve.

Az érintettek, hozzátartozóik és mindazok, akik az elhurcoltakról bármilyen információval rendelkeznek a honlapunkról letölthető áldozatok adatlapja beküldésével kezdeményezhetik a név emlékfalra kerülését.

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.