Dr. Csapody Tamás: A cservenkai tömeggyilkosság

Csapody Lls


"A civil német lakosság apraja-nagyja fizikailag is kivette részét a bácska útjain és a falvakon átvonuló bori zsidó munkaszolgálatosok megalázásából és meggyilkolásából. Ennek hátterében pedig a sok éven keresztül történő, tudatos és szervezett, német és magyar antiszemita propaganda állt. Ebben az egyértelműen zsidógyűlölő, magyar- és szerb-ellenes közegben a bori munkaszolgálatosokat kísérő magyar keret végképp elveszítette kontrollját az események irányítása és a parancsnokága alatt menetelő magyar katonai munkaszolgálatos századok felett, továbbá maga is tevékenyen részt vállalt a Cservenkáig tartó és részben a cservenkai gyilkosságokban."

"A bori munkaszolgálatosok cservenkai tömeges meggyilkolása ezért egyáltalán nem volt véletlen" - teszi hozzá Dr. Csapody Tamás legújabb kutatásait tartalmazó, A cservenkai tömeggyilkosság címen megjelent könyvében, amely mindenki számára elérhető a világhálón.
A jogász, szociológus szerző több, mint tíz éve kutatja a Borba vezényelt munkaszolgálatosok életkörülményeit, sorsát, történetét. A Bori munkaszolgálatosok és a Bortól Szombathelyig című kötetek szerzője ezúttal az úgynevezett második bori lépcső egyik, legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosságának részleteit tárja fel. A gyalogmenet, a téglagyári napok embertelen körülményei mellett a sokkal nehezebben feltárható aspektusok, az okok és az áldozatok számának vizsgálata sem marad el. A szöveget értékes fotódokumentáció gazdagítja a cservenkai téglagyár és az exhumálás archív felvételeivel.
A magyarországi munkaszolgálat történetének szisztematikus feltárása és feldolgozása több mint hetven évvel a II. világháború lezárása után is várat még magára. A kutatókat a fegyvertelen szolgálat jelenségének összetettsége, a forrásanyag nagyfokú hiányossága és töredékessége, a veszteségek számbavétele körüli viták egyaránt elrettenthetik. Csapody Tamás több éves levéltári, múzeumi kutatómunkájának, interjúzásának köszönhetően azonban ma már elmondhatjuk, hogy a munkaszolgálatnak egy speciális, időben és térben jól behatárolt része, a Bor környéki táborokba hurcoltak története a holokausztról való ismereteinket hiánypótlóan gyarapítja.
A második világháború alatt hatezer magyar munkaszolgálatost vittek kényszermunkára a németek által megszállt Szerbiába. A munkaszolgálatosok kilencvennyolc százalékát zsidó származásuk, míg két százalékát vallási meggyőződésük miatt vitték büntetésből Borba. Románia 1944. augusztus 23-i kiugrása után – a több tízezer kényszermunkást és hadifoglyot alkalmazó – Bor környéki munkákat a németek felfüggesztették. A Honvédelmi Minisztérium kiadta a magyar munkaszolgálatosokat Magyarországra visszarendelő parancsot. A bori magyar őrszemélyzet, a magyar katonai keret mintegy 400 menetképtelen személyt hátrahagyva, két lépcsőben indította el a munkaszolgálatosokat. Az első lépcső 1944. szeptember 17-én, míg a második 12 nappal később indult el gyalogmenetben. Az első lépcsőben elindított kb. 3.400 munkaszolgálatos számára a Bortól Belgrádon át Titelig és Újvidékig, majd Zomboron át Szentkirályszabadjáig vezető út legvégső állomásai német koncentrációs táborok voltak. Közben azonban a munkaszolgálatosok többségét meggyilkolták, míg kisebbik részük megszökött. A legtöbb bori zsidó munkaszolgálatost Cservenkán (kb. 1.000 fő) október 7-én éjszaka, valamint a Cservenka és Zombor közötti útszakaszon (kb. 400 fő) október 7-én és október 8-án a gyilkoltak meg.
A Holokauszt Emlékközpont Lapátos hadsereg virtuális kiállítása egy külön fejezetet szentel a bori munkaszolgálatnak. A kiállítás is bemutat, egy Borban készült nyakláncot, amelyhez hasonlót a cservenkai exhumálások során is feltártak, és amelyet az új könyv fotó dokumentációja is megjelenít.

 

 

Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Időszaki kiállítás

Élet és halál között. Embermentő történetek a holokauszt idejéből

Mi volt a német megsemmisítő gépezet elől bujkáló zsidók és a nekik olykor az életük kockáztatásával is segítséget nyújtók napi tapasztalata? A Holokauszt Emlékközpontban 2019. november 6-án nyíló kiállítás tablóin tizenegy ország személyes történetei elevenednek meg, megvilágítva az embermentők és a mentettek sorsának egybefonódását. A...

Tovább

Kiállítás kezdete

2019. november 06.

Kiállítás vége

2019. december 15.

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

Hogyan lehet adományozni az alapítványnak?

Adományozni a Holokauszt Emlékközpont honlapján található adományozó levél kitöltésével és beküldésével lehetséges. A honlapon olvashatók az aktuálisan támogatható konkrét projektek és leírásaik is. A közalapítvány részére juttatott adomány összege a társasági adótörvény, illetve a személyi jövedelemadó törvény szerint elszámolható. Az erre szolgáló igazolásokat az adományozó levél beérkezését követően juttatjuk el az adományozóknak.

A Holocaust Közalapítvány, mint közcélú non-profit szervezet jogosult a személyi jövedelemadó 1%-ra. Ezt a felajánlást az éves adóbevallásának elkészítésekor, az arra rendszeresített nyomtatványon lehet megtenni a kedvezményezett szervezet neve és adószáma feltüntetésével.
Név: Holocaust Közalapítvány
Adószám: 18245938-2-43

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.