Kőrösmezőtől Kamenyec-Podolszkijig

1 Dsc 0676S

„Ne küldjenek egy idegen országba” - Megemlékező konferencia a kőrösmezői deportálásokról és a Kamenyec-Podolszkij-i tömegmészárlásról (1941)  Holokauszt Emlékközpont 2021. szeptember 2.


A konferencia előadói és témáik 

Alexandr Kruglov
Az Ukrajnai Holokauszt Tanulmányok Intézet tudományos tanácsadója 1989 ben doktorált a Kharkovi Állami egyetemen Az Encylopedia of Camps and Ghettos 1933 1945 Vol II (Indiana University Press, Bloomington IN, 2012.) és a Holokost na territorii SSR Entsiklopedia (Moskva 2009 egyik meghatározó szerzője Eddig mintegy 16 monográfiája és forráskiadványa jelent meg Előadásának témája: A „zsidó akció” Kamenyec Podolszkijban 1941. augusztus végén a német és szovjet dokumentumok tükrében
1941 augusztusának végén Kamenyec Podolszkij városában Khmelnitsky régió) a dél oroszországi SS und Polizeiführer Friedrich Jeckeln SS Obergruppenführer „zsidó akciót” szervezett és hajtott végre Ez az akció nem a megszokott módszer szerint valósult meg számos olyan tulajdonsága volt, amely megkülönböztette az addig végrehajtott hasonló műveletektől Először is, ez az ukrajnai megsemmisítési politika egyik fordulópontjának tekinthető A korábbiakban felnőtt zsidókat, de főként zsidó férfiakat lőttek le Kamenyec Podolszkijban először volt cél, hogy minden zsidót férfiakat, nőket és gyermekeket egyaránt kiirtsanak Másodszor, ez idő alatt nemcsak helyi zsidókat öltek meg Kamenyec Podolszkij lakosait hanem (ismét először) külföldi zsidókat is, akiket 1941 júliusának második felében és augusztus elején deportáltak a városba Ez megmagyarázza az akció mértékét Jeckeln jelentései szerint három nap alatt több mint 23 ezer embert lőttek le Méretarányosan azonban ez az akció csak a második az 1941 szeptember végi kijevi akcióhoz viszonyítva, amikor két nap alatt mintegy 34 ezer zsidót öltek meg. 

Kamenyec-Podolszkij Jeckeln egyfajta válasza volt a Himmlertől érkező kritikákra, aki az 1941 augusztus 12 én Jeckelnnel tartott találkozón elégedetlenségét fejezte ki a Jeckeln parancsnoksága alá tartozó SS és rendőri egységeknek a zsidó lakosság kiirtására irányuló tevékenysége jelentéktelen eredményei miatt, és követelte, hogy legyenek sokkal aktívabbak Az előadás mind a közzétett, mind a kiadatlan német és szovjet dokumentumok alapján figyelemmel kíséri a kamenyec podolszkiji fellépés előkészítését és menetét, eredményeit és jellemzőit.

1941-ben, a galíciai deportálás idején, a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája (MIPI) többek között jogsegéllyel, valamint a kőrösmezei táborból a betegek kórházba szállításával igyekezett a deportálásra várókon segíteni. Az előadás a MIPI és a Pesti Izraelita Hitközség fennmaradt dokumentumai alapján a segélyezés különböző módozatait mutatja be.

Gellért Ádám
Történész, Clio Intézet társügyvezetője
Előadásának témája Az 1941 es deportálások jogi szemszögből
1941 július augusztusában az ország területéről körülbelül húszezer zsidó származású személyt távolítottak el erőszakkal a magyar belügyi és karhatalmi szervek Elsőként az kerül bemutatásra, hogy minderre milyen jogi környezetben került sor, mely, akkor hatályos jogszabályokat áthágva hajtották végre a kitoloncolásokat. Az előadás második része az ehhez vezető utat, a Belügyminisztérium Állampolgársági osztályának (II/B és a Közbiztonsági osztályon belül működő, Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságnak (VII/c a zsidó származású kérelmezőkkel kapcsolatban kialakított diszkriminatív eljárási rendjét és (jog)gyakorlatát ismerteti.

Gidó Attila
Történész, kutató, osztályvezető a kolozsvári Román Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben
2011 ben szerezte PhD fokozatát a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetemen Kutatási területe az erdélyi zsidók története az első világháború után, különös tekintettel a két világháború közötti cionista mozgalomra és az észak erdélyi holokausztra. Előadásának témája A kamenyec podolszkiji tömeggyilkosság észak erdélyi vonatkozásai
Absztrakt: Az előadás a kamenyec podolszkiji deportálások áldozatául eső észak erdélyi zsidók helyzetét vizsgálja Ennek a mintegy kétezer személynek a kálváriája évekkel korábban kezdődött A román fennhatóság alatt két olyan rendelettörvény 1924 1938 is napvilágot látott, amelynek következtében több ezer erdélyi zsidó veszítette el a román állampolgárságát. Észak Erdély visszatérését követően ők nem kaptak magyar állampolgárságot, azaz hontalanná váltak Ismertetésre kerülnek a román állampolgársági rendelettörvények, ezt követően pedig az 1940-es  visszacsatolást követő észak erdélyi zsidóellenes intézkedések Az előadás második fele az 1941 es észak erdélyi zsidóellenes razziákat, összeírásokat és a kamenyec podolszkiji deportálások helyi vonatkozásait ismerteti.

Jakab Attila
Történész, Holokauszt Emlékközpont. 1998 ban doktorált a Strasbourg-i Marc Bloch Egyetemen. Oktatott a Zsigmond Király Főiskolán és az ELTÉ-n. Fő kutatási területe az ókereszténység társadalom és intézménytörténete, a keresztény identitás kialakulása és az antijudaizmus valamint az egyházi antiszemitizmus a Horthy korszakban. Több könyv szerzője vagy szerkesztője, illetve számos tanulmány és recenzió szerzője. Jelen pillanatban két könyve van nyomdai előkészítés alatt. 1. „Az ország békéjét és nyugalmát és biztonságát szolgálja” A magyarországi egyházi sajtó a zsidótörvények idején 1938-1942 (Holokauszt Emlékközpont, 2021) 2. Magyar és keresztény ország. Keresztény felekezetek és antiszemitizmus a Horthy korszakban. Válogatott tanulmányok, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2021. Fordításában jelent meg Dán Porat Keserű számvetés. A náci kollaborációval vádolt holokauszt túlélők ellen indított izraeli perek, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020.
Előadásának témája A kőrösmezői deportálások és a tömeggyilkosság korabeli sajtóvisszhangja.
1941 november 27 én, a New York Times legutóbbi számára hivatkozva, a Dél-amerikai Magyarság döbbenetes hírt közölt: „Két hónap alatt 18 000 zsidót deportáltak Magyarországról Galiciába Zsidók ezreit mészárolják le a nazik A tudósítás megnevezve említi a kamenyec podolszkiji tömeggyilkosságot Mindez miért következett be? Vélelmezhető, hogy a Minisztertanács július 1-jei rendkívüli ülésén döntött az „idegenhonos" zsidók kitoloncolásáról. Öt hét alatt több mint 23 000 zsidót gyűjtöttek össze Kőrösmezőn, akiket a honvédség az ukrajnai területekre deportált. A magyar hatóságok tisztában voltak a zsidók kilátástalan, szenvedéssel teli helyzetével. Augusztus közepén leállították a deportálásokat. A németeket zavarta a frontvonal mögött ide oda vándorló, Magyarországról kitoloncolt zsidók tömege, ezért tömeges kivégzésükkel oldották meg a helyzetet. A kérdés, hogy mit tudott a magyarországi közvélemény az 1941 nyarántörténtekről? Miről és hogyan tájékoztatott a sajtó?

Kovács Tamás
A Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA és PhD (történelem szak) diplomát. Tudományos munkatársként, majd a gyűjteménycsoport vezetőjeként dolgozott a Holokauszt Emlékközpontban (2003-2008). 2008. márc 1től a Magyar Állami Levéltár (2012. okt 1-től Magyar Nemzeti Levéltár Országos levéltára) munkatársa. 2013 febr 1-je óta az 1945. Előtti Kormányzati Szervek Osztályának osztályvezető helyettese. Tanított a Pannon Egyetemen, 2018. febr 1-je óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Tanszékének docense. 2019. jan 1-jétől a Budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatója. Szakterülete a magyar Belügyminisztérium, a rendőrség, a katonai és a polgári titkosszolgálat a Horthy korszakban, valamint a magyar Holokauszt. Több könyv és tanulmány szerzője, valamint konferenciák rendszeres előadója.
Előadásának témája A „szürke eminenciás” KEOKH Idegenek, menekültek és a magyar állam a II világháború alatt A Magyar Királyi Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságát ( az 1930 évi XXVIII törvénycikk hozta létre Pásztóy Ámon belügyminiszteri titkár Scitovszky Béla belügyminiszter utasítására tanulmányozta a svájci idegenrendészeti rendszert, majd ennek ismeretében készítette el annak magyar változatát.
Már a 20 as években tapasztalható volt a folyamatosan növekvő száma a menekültügyi, illetve idegenrendészeti jellegű ügyeknek, ami roppant mód megterhelte nem csak a rendőrséget, hanem más közigazgatási szerveket is.  Másik oldalról pedig felmerült az az igény is, hogy a külföldi állampolgárokat érintő valamennyi üggyel egyetlen, egységes vezetés alatt álló szerv foglalkozzon. Hasonlóan fontos szempont volt az is, hogy a Magyarországon tartózkodó valamennyi külföldi vagy vitatott állampolgárságú személyről létezzen egy szervnél egy olyan lehetőleg minden fontos adatot tartalmazó adatbázis, amely nagyban megkönnyíti az ellenőrzési munkát.
A KEOKH tevékenysége a 30 as évek derekára kiteljesedett razziák, ellenőrzések és szigorú eljárások jellemzik a hivatal működését. 1938 ( Csehszlovákia feldarabolása) után még inkább előtérbe kerültek a menekültek, majd a magyar területgyarapodások után a visszatért területek lakosságának állampolgársági és „nemzethűségi„ kérdéseire terjedt ki a hivatal tevékenysége. Az előadás fókuszában a KEOKH kárpátaljai tevékenységének bemutatása és elemzése áll, amely a későbbi deportálás előszobájának is tekinthető. Miként ellenőrizte a KEOKH az állampolgárságát az ott élőknek hogyan, milyen alapon és logika szerint vette el egyes emberektől - de főleg zsidóktól - azt.

Németh Linda
Történész, Holokauszt Emlékközpont. Egyetemi tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szakon végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Film Média és Kultúraelméleti Doktori Programja keretében készíti doktori disszertációját. Több tanulmány szerzője.
Előadásának témája: A kőrösmezői deportáltak hazatérési lehetőségei
1941 júliusában augusztusában telepítettek ki először zsidókat Magyarország területéről az előbb magyar, majd német megszállás alatt álló Ukrajna és Galícia területére. A hivatalos szándék szerint a Magyarországon tartózkodó, de magyar állampolgársággal nem rendelkező orosz és lengyel zsidókat célozta az intézkedés, ám sok magyar állampolgárt is a kitelepítettek közé soroltak. A 18 ezer kitoloncolt zsidó közül 10-12 ezer végezte az SS alakulatok géppuskatüzében Kamenyec Podolszkijban, és a becslések szerint 2 3000 embernek sikerült visszaszöknie Magyarországra. Szeptember elején már nyilvánvalóvá vált a magyar vezérkar számára a deportáltak tömeges legyilkolása, de egy, a hónap közepén kiadott rendelet megtiltotta, hogy a katonaság vagy más hatóságok segítségével visszavigyék az elhurcoltakat Magyarországra. Arra nincs bizonyíték, hogy magyar katonák közvetlenül részt vettek volna a kamenyec-podolszkiji tömegmészárlásban, az azonban tudható, hogy magyar határőrök lőttek le menekülő, az országba visszatérni akaró deportáltakat. Akik sikeresen visszatértek a határon vagy a szerencsének köszönhetően túlélték a tömegmészárlást, a német hatóságok kezére kerültek, ahol szinte biztosan halál várt rájuk. A magyar politikai és katonai vezetés tehát abban a nyilvánvaló helyzetben tagadta meg a kitoloncoltak visszatérését, amikor tudták, hogy a német katonai közigazgatás alatt kivégzik de legalábbis elszállítják őket.

Stark Tamás
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 1983 óta dolgozik a Történettudományi Intézetben, amely 2019-ig az MTA-hoz tartozott. 1992-ben a történelemtudományok kandidátusa címet szerzett. 2018 óta az MTA II. világháború története albizottság tagja, 2020-tól elnöke. Fő kutatási területe a kényszerű népességmozgások története Közép-Kelet Európában 1938 és 1955 között. Előadásának témája „Idegenhonos zsidófajúak” a magyar zsidóság az állampolgársági kérdés csapdájában, 1919-1941.
1918. előtt az állampolgársággal kapcsolatos kérdéseknek nem volt jelentőségük, mert munkavállaláshoz, gazdasági tevékenység és katonai szolgálat végzéséhez, valamint útlevél megszerzéséhez nem volt szükség formális állampolgársági igazolásra. Lényegesen megváltozott ez a helyzet az első világháború után, amikor az új vagy megújult közép európai országok politikai elitjei úgy látták, hogy a nemzeti kisebbségek, de különösen a zsidóság veszélyezteti a nacionalista, nemzetállami célok megvalósítását A győztes nagyhatalmak békeszerződésekben, valamint kisebbségvédelmi szerződésekben kötelezték a közép európai államokat arra, hogy a területükön élő minden polgár számára biztosítsák az állampolgárságot. A „nemzeti" kormányok azonban a vállalt kötelezettségeket nem teljesítették, ugyanis olyan rendelkezéseket hoztak, amelyek lehetővé tették zsidók tízezreinek hontalanná nyilvánítását. Előadásomban ezt a folyamatot szeretném bemutatni Magyarországon és a környező országokban, különösképpen Romániában, ahol a határokon kívül a legnagyobb magyar zsidó közösség élt.


Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Időszaki kiállítás

Holokauszt és művészet

A Holokauszt Emlékközpont tisztelettel meghívja ÖntHolokauszt és művészet című kiállításának online megnyitójára.A kiállítás a Yad Vashem Intézet gyűjteményéből kiválasztott műalkotások reprodukcióin keresztül bepillantást nyújt a holokauszt időszaka alatt inspirált művészet világába. Program:Köszöntő: dr. Kovács Tamás, igazgató,...

Tovább

Kiállítás kezdete

2020. október 15.

Kiállítás vége

2021. október 15.

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

Hogyan lehet adományozni az alapítványnak?

Adományozni a Holokauszt Emlékközpont honlapján található adományozó levél kitöltésével és beküldésével lehetséges. A honlapon olvashatók az aktuálisan támogatható konkrét projektek és leírásaik is. A közalapítvány részére juttatott adomány összege a társasági adótörvény, illetve a személyi jövedelemadó törvény szerint elszámolható. Az erre szolgáló igazolásokat az adományozó levél beérkezését követően juttatjuk el az adományozóknak.

A Holocaust Közalapítvány, mint közcélú non-profit szervezet jogosult a személyi jövedelemadó 1%-ra. Ezt a felajánlást az éves adóbevallásának elkészítésekor, az arra rendszeresített nyomtatványon lehet megtenni a kedvezményezett szervezet neve és adószáma feltüntetésével.
Név: Holocaust Közalapítvány
Adószám: 18245938-2-43

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.