Lapátos hadsereg

Lapatos Hadsereg Nyitolap2

Virtuális kiállítás

Kezdő dátum: 2013-01-13

Záró dátum: 2013-01-13

A „Lapátos hadsereg” című virtuális kiállítás a II. világháború alatti magyarországi munkaszolgálat történetét mutatja be.  A Holokauszt Emlékközpont gyűjteményének darabjaiból készült válogatás több mint félezer, filmszalagra fűzött dokumentumot, visszaemlékezést, fotót és tárgyi emlékanyagot vonultat fel. A modern nemzetközi múzeumi trendeknek megfelelően a kiállítás a Holokauszt Emlékközpont honlapján, virtuálisan tekinthető meg. Ily módon gyűjteményünk eddig ismeretlen darabjai a szélesebb közönség számára is megismerhetővé válnak.

 

Lapátos hadsereg
Munkaszolgálat Magyarországon a II. világháborúban
A kiállítás megtekintése>>
 


VIRTUÁLIS ÚTVONALAK



A kiállítás látogatója három útvonal közül választhat:

Az „Egy tárgy - egy történet” című virtuális séta a munkaszolgálatot nyolc fejezetre bontva mutatja be. Minden egyes fejezet egyetlen emblematikus tárgyba vagy tárgyegyüttesbe sűrítve meséli el a történteket.

A „Még több történet” útvonalon elindulók tulajdonképpen az előző rész folytatására bukkannak. Ugyanazon tematikus egységekre bontva, de sokkal bőségesebb forrásanyagra támaszkodva igyekeztünk teljesebb képet adni.

A „Szemtanúk szemével” című részt választók pedig öt munkaszolgálatos egyéni életútját, tragikus sorsát ismerhetik meg.
 


KIÁLLÍTÁSI KONCEPCIÓ



A kiállítás készítésekor az Emlékközpont gyűjteményében megtalálható, korabeli forrásokat a bennük rejlő információ önálló felfedezésének is teret hagyva egészítettük ki rövidebb-hosszabb magyarázó szövegekkel. Ezáltal a látogató maga is megtapasztalhatja, miért nevezhetünk sorshordozónak egy használati eszközt, levelezőlapot, vagy éppen fotót. Ez a kiállítási koncepció és a könnyen kezelhető webes felület lehetővé teszi az egyes részletekre fókuszáló betekintést és az elmélyült vizsgálódást is. A múzeumi tárgyak megszólaltatása által könnyebben befogadhatóvá válnak az idestova hetven évvel ezelőtti események és fontos adalékkal egészülnek ki a kutatások.

A kiállításból megtudhatjuk többek között azt, hogy miről üzentek a vagonból kidobott levelezőlapok, mit tartott fontosnak lejegyezni noteszébe egy frontra vezényelt tanárember, milyen jó tanácsokkal engedte útjára egy édesanya a behívójegyet kapott fiát. Hogyan játszotta ki egy frissen házasodott férfi a cenzúrát és a katonai ellenőrzést, hogy feleségével levelezhessen, vagy éppen találkozhasson egy-egy boldog órára. Hogyan kellett a cigarettát a ruhacsomag között elrejteni, hogy a tisztek ne vegyék észre és ne kobozzák el. Hogyan tettek szert versenyzongorára a dúló háború közepette a korrupt parancsnokok. Vagy éppen, hogyan kaptak szárnyra és terjedtek el a muszosok körében a „Waldsee”-ről, azaz a tulajdonképpeni Auschwitzról szóló híradások.

A történeteket olvasva kirajzolódnak előttünk a túlélési stratégiák: kinek az akasztófahumor segített átvészelni a nehéz éveket, kikben a fekete levelek tartották a lelket, míg mások a ruhájukat cserélték élelemre, vagy lefizették a szabadságra hazautazó kerettagokat, hogy hozzanak csomagot az otthoniaktól. Néha egy jó bakancson, máskor egy védlevélen, egy ismerős tiszt felbukkanásán, vagy éppen egy különleges képességen múlt az ember élete; olykor kitűnni kellett, máskor megbújni a tömegben.

Virtuális kiállításunknak nem célja, a forrástípusok miatt nem is lehet vállalása a magyarországi munkaszolgálat történeti áttekintése. Ez továbbra is a központi iratanyag kutatásán alapuló szakirodalom feladata. Nem „felülnézetből” mutatjuk meg a munkaszolgálat intézményét, hanem megkíséreljük „belülről”, a munkaszolgálatos egység tagjainak, otthon maradt családtagjainak szemszögéből elmesélni személyes történetüket. Nem mondjuk meg, hány fő menetelt az egyes századokban, de azt igen, hogy közülük egy milyen családot hagyott maga mögött, mi volt a hátizsákjában, mit evett a doni áttörést követő visszavonulás zűrzavaros napjaiban, miről levelezett a kislányával, egyáltalán milyen érzésekkel élte át és jó esetben túl a megpróbáltatásokat.

A virtuális utazás végén világossá válhat előttünk, mennyire sokféle életutat takar ez a ’40-es években működő, speciálisan magyar intézmény, amit összefoglalóan csak munkaszolgálatként emlegetünk.
 


A KIÁLLÍTÁS LÉTREJÖTTÉBEN KÖZREMŰKÖDTEK


Kiállítási koncepció és rendezés: Huhák Heléna (Holokauszt Emlékközpont)
Lektor: Szécsényi András (Holokauszt Emlékközpont)
Grafika és informatika: Szöllősi Gábor és Kasziba Levente (2KAL Informatikai és Szolgáltató Kft.)
Tárgyfotók: Kasziba Levente
© Huhák Heléna 2013.
© Holokauszt Emlékközpont 2013.

 

Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Állandó kiállítás

Jogfosztástól népirtásig

A magyar holokauszt áldozatainak emlékére Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt. Célja, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését, legyilkolását elbeszélje és bemutassa. A kiállítás vezérmotívuma az...

Tovább

A kiállítás helyszíne

A mintegy 1500 m2-es kiállítótér az emlékközpont mélyföldszintjén és a zsinagógaterében található

A kiállítást rendezte

Magyar Nemzeti Múzeum

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

Igaz-e, hogy ingyenes az utazás a Holokauszt Emlékközpontba?

A MÁV díjmentes utazást biztosít a Holokauszt Emlékközpontba látogató diákcsoportok (minimum 10 fő, 18 éves korig) és kísérőik (minden 10 tanuló után 1 fő kísérő) számára. A kedvezmény igénybevételéhez előzetes bejelentkezés szükséges.

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.