Örök barátságtól a népbíróságig

Miletic Utcai Meszarlas

Korábbi kiállítások

Kezdő dátum: 2012-01-20

Záró dátum: 2012-03-11

Az Újvidéki mészárlás 70. évfordulójára készült kamarakiállítás a magyar történelem egy viharos szakaszából idéz fel képeket, dokumentumokat, eseményeket. 1942 januárjában, a Délvidék tizenöt településén a magyar csendőrség és honvédség egységei - egy eredetileg partizánok elleni razziaként induló akció során - 3300-3800 főként szerb nemzetiségű, illetve a korabeli törvények értelmében zsidónak minősülő polgári személyt gyilkoltak meg. Ez az időszak a holokauszt ütötte sebek mellett láthatóan nehezen gyógyuló sérüléseket okozott a jugoszláv-magyar, szerb-magyar kapcsolatokban.

 


ELŐZMÉNYEK


A trianoni békediktátum okozta egyik konfliktusforrás, a Jugoszláviával való viszony javulni látszott 1940 decemberében, mikor gróf Csáky István dr. Belgrádba látogatott, és aláírta a két ország közötti örök barátsági szerződést. A látogatást 1941 februárjában viszonozta dr. Aleksandar Cincar-Marković jugoszláv külügyminiszter, és a tragikusan fiatalon elhunyt gróf Csáky István utódjával, Bárdossy Lászlóval megerősítették a dokumentumot. Alig másfél hónap telt el ezután, mikor magyar csapatok lépték át a trianoni határt, abban a reményben, hogy Jugoszlávia felosztása után ismét visszaállíthatják a történelmi Magyarország határait. A német ígéretek, nem először, hamisnak bizonyultak.
A románokkal való összetűzés elkerülésével indokolva, a német fél elutasította, hogy a Bánát is magyar uralom alá kerüljön, a Bácska, a Baranyai-háromszög és a Muraköz – ellentétet okozva a Független Horvát Állammal – került visszacsatolásra. E területeken előbb katonai közigazgatás állt fenn, majd a nyár végére helyreállt a polgári adminisztráció, visszaillesztve őket a Trianon előtt megyerendszerbe. Azonban, a visszacsatolást, ellentétben más területekkel, itt jóval nagyobb ellenérzések kísérték.
Még a német kisebbség sem fogadta örömmel a magyarokat, német uralomra számítottak, ugyanakkor, érthető okokból, velük kesztyűs kézzel kellett bánni. A horvát kisebbség, mely főleg a Muravidéken volt jelentős, szintén különleges kategóriát képzett. A szerb nemzetiségűek és a zsidó közösség tagjai azonban kezdettől fogva atrocitásokkal kellett, hogy számoljanak. Maga a bevonulás magyar adatok szerint több mint két és félezer, jugoszláv adatok szerint jóval három ezer feletti civil áldozattal jártak, rövidesen pedig megkezdődött a két világháború között betelepült szerbek áttelepítése, internálása. A csetnikek, partizánok tevékenysége kezdetektől érezhető volt itt is, a térségbe érkező nyomozóhatóságoknak sok munkát adva. Kezdetben ennek kezelésére a „kemény kéz” politikáját alkalmazták.

 


1942 JANUÁR ESEMÉNYEI


Az 1942 januárjában egy razzia tűzharcba torkolt, és elindította a tragikus eseményeket. A katonai erőkkel megerősített csendőrség előbb a Sajkásvidék (Шајкашка / Šajkaška) rendezett komoly mészárlásokat, majd – az ekkora már rég értelmét vesztett – razziát kiterjesztették más területekre, köztük Újvidékre (Нови Сад / Novi Sad). A kezdetben „viszonylag nyugodt légkörben” induló akció három napon keresztül tartott, egyre kegyetlenebb eseményekkel. Végül január 23-án, felsőbb utasításra, leállították, bár a térségben csak 30-án fejeződött be az „akció”.

 


A FELELŐSSÉGRE VONÁS KÉRDÉSE


A mai napig nehéz bármilyen magyarázatot találni a történtekre, mi vezethetett idáig? A tehetetlenség, a néhányakban lappangó gyűlölet, a nyereségvágy, bizonyítási kényszer, a képzetlenség miatti kapkodás és fejetlenség, talán mindezek elegye? Nehéz megválaszolni, azonban a történtek nyomai a mai napig rányomták bélyegüket a két ország, a két nemzet kapcsolatára. A Kállay-kormány próbálkozott más megközelítéssel a Délvidéken, azonban a történtek egyrészt a bizalmatlanság, másrészt a bosszútól való félelem formájában ott lappangott. Az ellenállás sem sikerült tartósan megtörni, sőt, 1943-1944-re jelentősen fel is erősödött.
A felelősségre vonás kérdése szintén a mai napig kérdéseket vet fel. Először 1942-ben vizsgálódtak a vezető ellen, de ezt Horthy Miklós leállítatta. Egy év múlva, 1943-ban, sokak szerint a változó külpolitikai helyzet miatt, újabb eljárás indult, ezúttal már bírósági tárgyalással, ám a négy kulcsfigura, Feketehalmy-Czeydner Ferenc, Grassy József, Deák László, és Zöldi Márton 1944 januárjában német területre szökött, majd a német megszállás után tért csak vissza. A háború után a szövetségesek kiadták őket, Magyarországon a népbíróság ítéletet is mondott, majd a háborús bűnösökre vonatkozó szabály szerint – kisebb háborús bűnösöket bűntetteik helyszínén vonják felelősségre – átadták őket Jugoszláviának, az egykori vezérkari főnökkel, az 1943-as per elindítójával, Szombathelyi Ferenccel. Máig legendák, bizonytalan információk szállingóznak ottani perükről, megkínzásukról, ami bizonyos, hogy 1946. november 4-én, a TANJUG információi alapján, az MTI jelentette aznapi kivégzésüket, illetve Feketehalmy-Czeydner Ferenc másnapra tervezett kivégzését. Meg kell még jegyezni, hogy más perek is zajlottak, főleg lopás, fosztogatás miatt, illetve kiemelkedett Bajor Ferenc ügye, aki a katonai közigazgatás vezetőjeként a szerbektől és a zsidó közösségtől pénzt zsarolt ki.
 


EMLÉKEZÉS


Emlékülés és emléktábla avatása az Újvidéki razzia 70. évfordulóján>>

 


A KIÁLLÍTÁS LÉTREHOZÓI


Szabó Ervin Könyvtár
HM Hadtörténeti Múzeum és Intézet
Holokauszt Emlékközpont
Иsтoриjsки Арxiв Грaдa Нoвoг Saдa/Istorijski Arhiv Grada Novog Sada
Културно-образовни центар "Турзо Лајош" – Градски музеј Сента/Kulturno-obrazovni centar "Thurzó Lajos" – Gradski muzej Senta
Myзej Вojвoдиne, Нoвi Saд/Muzej Vojvodine, Novi Sad
Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár

Nyomdai munka: Gabbiano Print Kft.

A képek egy része a Tolnai Világlapjából származik.
 

Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Állandó kiállítás

Jogfosztástól népirtásig

A magyar holokauszt áldozatainak emlékére Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt. Célja, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését, legyilkolását elbeszélje és bemutassa. A kiállítás vezérmotívuma az...

Tovább

A kiállítás helyszíne

A mintegy 1500 m2-es kiállítótér az emlékközpont mélyföldszintjén és a zsinagógaterében található

A kiállítást rendezte

Magyar Nemzeti Múzeum

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

Hány áldozat neve szerepel az emlékfalon?

A több mint félmillió magyar áldozat kilétének megállapítása hosszú kutatómunkát igényel. Jelenleg 140 000 azonosított áldozat neve szerepel az Áldozatok Emlékfalán.

További nevek azonosítása jelenleg is folyik. Az összes halott kilétének megállapítása lehetetlen, ezért a nevek mellé felkerülő üres táblákkal emlékezünk a névtelen áldozatokra.

A Holokauszt Emlékközpont látogatóit számítógépes adatbázis segíti az emlékfalon megörökített hozzátartozóik nevének megtalálásában. Az érdeklődők emléklapot kapnak, amelyen grafikus ábra mutatja meg, hogy az emlékfal mely részén szerepel a keresettek neve.

Az érintettek, hozzátartozóik és mindazok, akik az elhurcoltakról bármilyen információval rendelkeznek a honlapunkról letölthető áldozatok adatlapja beküldésével kezdeményezhetik a név emlékfalra kerülését.

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.