Wiesenthal-díj két pedagógusnak és kiállítás Emlék-képek címmel

12

Megjelenés dátuma: 2013-04-16

Átadták az idei Wiesenthal-díjakat, és megnyitották az eredeti Robert Capa fotókat is bemutató Emlék-képek című időszaki kiállítást a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban április 16-án, kedden, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján. Képgaléria >> A fotókat Makofka Sándor készítette.

   Ezen a napon díjmentes volt az Emlékközpontban az állandó és az időszaki kiállítás látogatása. Névbejelentő és emlékmentő szolgálat várta azokat, akik személyes információkkal és kordokumentumokkal érkeztek, hogy áldozattá vált hozzátartozóik neve felkerülhessen az Áldozatok Emlékfalára. Már a délelőtt folyamán iskolai csoportok érkeztek, hozzátartozók gyújtottak mécsest. Főhajtással tisztelgett az emlékhelyen Dr. Polt Péter, legfőbb ügyész és Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is.

     A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) valamint az Emlékközpont délutáni rendezvényén a tárlatot Balatoni Mónika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg. Az Emlék-képek: Feledhetetlen XX. századi élettörténetek című kiállítás célja emléket állítani a magyar kultúra olyan kimagasló alakjainak, akiknek sorsát megpecsételte a holokauszt tragédiája. A kiállított tárgyak, könyvek, dokumentumok között megtekinthető Robert Capa néhány eredeti fényképe is.
   
   A Holocaust Közalapítvány által 2008 óta odaítélt Wiesenthal-díjakat azon személyeknek adják át, akik önzetlen önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjazottak, Barna István történelem-pedagógia-művészettörténet szakos középiskolai tanár és Mátraházi Ferenc magyar-történelem szakos tanár Szita Szabolcstól, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatójától vehették át az elismerést.

  Barna István 1972-től 1999-ig a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese volt, ahol szervezőmunkájának köszönhetően történelem tagozat indult, amelyen sokat foglalkoztak a zsidóság és a holokauszt történetével. 1992-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársaival és diákjaival közösen rendezték meg az Észak-Magyarország zsidóságának kultúráját reprezentáló Kő és korsó című kiállítást, 2002-ben pedig tanítványaival a vészkorszak idején embereket mentő budapesti svéd diplomata, Raoul Wallenberg életútjáról mutattak be tárlatot. Avasi zsidótemető címmel jelent meg 1993-ban tanulmánya, 2003-tól 2010-ig pedig Megemlékezés a holokausztról címmel Nógrád, Heves, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye középiskolás tanulóinak részvételével évente prózamondó versenyt szervezett.
   
Mátraházi Ferenc több mint kétszázszor vezetett csoportot az ország minden tájáról (Salgótarjánból, Százhalombattáról, Bonyhádról, Pécsről) Auschwitz-Birkenauba, Mauthausenbe, Dachauba és Buchenwaldba. Több helyen jelentek meg szakmai munkái a holokauszt tanításával kapcsolatban, de írt színpadi forgatókönyvet is, amelyet német fordítással külföldön is bemutatott amatőr színjátszó csoportjával. Minden évben megrendezik városukban a holokauszt-emléknapot, tavaly Szolnok mellett ők adtak otthont a kormány támogatásával szervezett vidéki megemlékezésnek. Legutóbb Izrael magyarországi nagykövetségével, majd az Élet Menete Alapítvánnyal többfordulós országos emlékvetélkedőt rendeztek, amelynek forgatókönyvei is az ő nevéhez fűződtek.

    Az eseményen felolvasást tartottak A magyar kultúra veszteségei című esszépályázat legjobbnak ítélt alkotásaiból. A 65 beérkezett pályamű olyan értékes életműveket dolgozott fel, mint Richter Gedeoné, Rejtő Jenőé, Gelléri Andor Endréé, Bródy Imréé, Weiner Leóé, Bálint Györgyé, Gaál Béláé vagy Komor Marcellé. (Többük életét a most nyíló időszaki kiállítás is bemutatja.) A három első díjon kívül 16 különdíjat ítélt oda a bíráló bizottság. Az első helyezést elért pályamű Sárközi György író életművét elemzi, és Gál Fanni, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulója írta. A második helyezéssel díjazott esszét szerzője, Lanku Máté, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázum diákja olvasta fel.
   
A rendezvényen Szita Szabolcs és Steven Theodore Katz professzor, az International Holocaust Remembrance Alliance (a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) elnökének főtanácsadója mondott beszédet. (Szita Szabolcs beszéde itt>> olvasható.) Az esemény végén mécsest gyújtottak, és az emlékezés kavicsait helyezték el az Áldozatok Emlékfalánál.
   
Az emléknap programja este a Cipők a Duna-parton emlékműnél fejeződik be, ahol közös mécsesgyújtással és néma főhajtással tisztelegnek az áldozatok emléke előtt.

    Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. 2000. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján Pokorni Zoltán javasolta, hogy a középiskolákban minden évben ezen a napon emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól, annak emlékére, hogy 1944-ben április 16-án kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

Forrás: MTI/HDKE, 2013-04-16
Fotók:
Makofka Sándor

Csatolmányok

Név Méret
Szita Sz Beszed 2013 04 16 444.18 KB

Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Állandó kiállítás

Jogfosztástól népirtásig

A magyar holokauszt áldozatainak emlékére Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt. Célja, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését, legyilkolását elbeszélje és bemutassa. A kiállítás vezérmotívuma az...

Tovább

A kiállítás helyszíne

A mintegy 1500 m2-es kiállítótér az emlékközpont mélyföldszintjén és a zsinagógaterében található

A kiállítást rendezte

Magyar Nemzeti Múzeum

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

A holokausztnak voltak nem zsidó áldozatai is?

Igen, a zsidókon kívül a nácik és szövetségeseik százezrével ölték meg a cigányokat, fizikai és szellemi fogyatékosokat, homoszexuálisokat, kisegyházak (például a Jehova Tanúi) tagjait, hadifoglyokat, valamint a rendszer politikai ellenfeleit (baloldaliakat és más ellenállókat).

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.