Számokba zárt sorsok - A numerus clausus 90 év távlatából

1920. szeptember 21-én szavazta meg a Nemzetgyűlés a XXV. törvénycikket, az úgynevezett numerus clausus (zárt szám) törvényt, amely az első világháború utáni Európa első antiszemita törvénye volt. A Holokauszt Emlékközpont október 14-én nyíló történeti kiállítása és a hozzá kapcsolódó nemzetközi konferencia e törvényt helyezi a középpontba, bemutatva a hozzá vezető utat, fogadtatását a Népszövetségben, s létrejöttének máig ható következményeit.

A dualizmus időszakában a hivatalos politika alapvetően befogadó politikát valósított meg. Ugyanakkor megjelenik egy új típusú zsidóellenesség, a politikai antiszemitizmus, amely az első világháború alatt, majd a polgári demokratikus forradalom, és a Tanácsköztársaság időszakában fölerősödik, és 1919 után a hivatalos politika rangjára emelkedik. Sorozatossá válnak a zavargások, önbíráskodások az egyetemeken, a „keresztény-nemzeti hallgatók” a zsidó hallgatók eltávolítását követelik, és kierőszakolják a numerus clausus törvényt. Sorban alakulnak olyan szervezetek, amelyek programjának része az antiszemitizmus (MOVE, ÉME, Turul Szövetség, stb.). A fajvédők egy része 1924-ben pártot alapít élén Gömbös Gyulával (de ott találjuk Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Eckhardt Tibort is). Lapjaikban, folyóirataikban rendszeresen érvelnek a numerus clausus törvény mellett előbb annak elfogadásáért, majd megtartásáért. A törvény vitatott paragrafusát 1928-ban, elsősorban a Népszövetség követelésére mégis eltörlik. Mindazonáltal az 1920-as években a numerus clausus törvény hatására sokan kényszerültek pályamódosításra vagy az ország elhagyására (például: Teller Ede, Neumann János, Cukor György, Arthur Koestler).

1920 szeptemberében a Teleki Pál miniszterelnök vezette kormány beterjesztette a numerus clausus törvényt, amelyet a kétszáznyolc fős Nemzetgyűlés hatvannégy jelen lévő tagja ötvenhét „igen” szavazattal, hét „nem” ellenében megszavazott.
Az 1920. évi XXV. törvénycikk a tanszabadság elvével szakítva bevezette a „zárt szám” (numerus clausus) rendszerét: a törvény harmadik bekezdése a végrehajtási utasítással együtt létrehozta a zsidók elleni faji kvótát, így korlátozva a felvehető zsidó hallgatók számát. Kiállításunk bemutatja a törvényhez vezető utat, közvetlen történelmi előzményeit. Kitér arra is, hogy a numerus clausus gondolatának számos híve volt a világháború után, politikai nyomatékát azonban a nemzeti hadsereg különítményesei és a főváros utcáin garázdálkodó fegyveres egyetemi zászlóaljak tagjai adták. Bemutatjuk azokat a dokumentumokat is, amelyekből megismerhető, miként reagáltak a jogfosztottak a történtekre.

A numerus clausus törvény a Horthy-korszak egyik emblematikus törvénye lett. Hatása nemcsak azért számottevő, mert az állami politika rangjára emelte a politikai antiszemitizmust, hanem azért is, mert hosszan ható rossz példát adott arra, hogy a mindenkori politikai vezetés hogyan képes felhasználni a tömegek indulatait a zsidó – vagy egyéb – kisebbségek megkülönböztetésére és jogfosztására.

Kiállításunkban azt a folyamatot kívánjuk bemutatni, hogy milyen események, érvek erősítették az 1920-as évek antiszemitizmusát. Hogyan jutott el a magyar politika és társadalom a befogadástól a kirekesztésig. Tesszük ezt plakátok, nyomtatványok, újsághírek, fotók, korabeli híradók, visszaemlékezések, tárgyi emlékek segítségével. Egy-egy személyes történeten keresztül kívánjuk a látogatók számára „kézzel foghatóvá” tenni a korszak hangulatát. A kiállítás tárlatvezetéssel, múzeumpedagógusok bevonásával készített oktatási anyaggal, kiállításvezetővel egészül ki. Tudatosítanunk kell a mai fiatalokban, általános és középiskolás diákokban, hogy a kirekesztés, a megkülönböztetés, a tolerancia hiánya olyan folyamatokat indíthat el, amelyek válságos helyzetekben kiszámíthatatlanná válnak.

További információ

2010. október 14. 11 :00
Számokba zárt sorsok
kiállítás megnyitó

Program>>
 

2010. október 15-16.
"Jogfosztás - 90 éve"
nemzetközi tudományos konferencia

Aktuális információk, részletes program>>

 

Sajtókapcsolat:
Török Zsuzsanna
communicatio@hdke.hu
06-30-629-6984

Téma: időszaki kiállítás, numerus clausus, nemzetközi konferencia,

Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Időszaki kiállítás

Córesz és Mázel Tov a Páva utcában

Córesz és Mázel Tov a Páva utcában - Mindennapok és újrakezdések egy zsinagóga és közössége életéből A Pesti Izraelita Hitközség két világháború között meghirdetett Vissza a zsidósághoz! programjának kiemelkedő építészeti és szellemi szimbóluma az 1924-ben felavatott Páva utcai zsinagóga, amelyet Baumhorn Lipót, a legnagyobb...

Tovább

Kiállítás kezdete

2021. január 27.

Kiállítás vége

2021. december 15.

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

A holokausztnak voltak nem zsidó áldozatai is?

Igen, a zsidókon kívül a nácik és szövetségeseik százezrével ölték meg a cigányokat, fizikai és szellemi fogyatékosokat, homoszexuálisokat, kisegyházak (például a Jehova Tanúi) tagjait, hadifoglyokat, valamint a rendszer politikai ellenfeleit (baloldaliakat és más ellenállókat).

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.