Enciklopédia

Vágó Pál (Bp., 1889. május 24.–Buenos Aires, 1982. november 10.) mérnök, 1939–1940 folyamán nyilas képviselő, a nyilas rendszer idején árkormánybiztos, november 29-től közellátásügyi államtitkár. 1945-ben Nyugatra szökik.

Tovább

Vajna Ernő (1913–Bp. 1945?) közlekedési tisztviselő, 1938-tól a nyilas párt tagja, Szálasi Ferenc közvetlen munkatársa; 1944 decemberétől a miniszterelnökség nyilas pártmegbízottja, 1945 januárjában Budapest védelmének pártmegbízottja. Az ostrom idején életét veszti.

Tovább

Vajna Gábor (Kézdivásárhely, 1891. november 5.–Bp., 1946. március 12.) szolgálaton kívüli ezredes, 1942-től nyugállományban. A fűzfői gyártelepen kémelhárító, 1939-ben nyilas propagandatevékenység miatt elbocsátják. 1939-től nyilas parlamenti képviselő (Veszprém vármegye, II. lajstromos kerület), 1942-től a nyilas Pártellenőrzés országos...

Tovább

Áttérés valamely vallásfelekezetről egy másikra. A zsidók körében a keresztény hitre való áttérés a polgárosodással és asszimilációval függött össze, de a modern kori zsidóüldözések következtében is sokan változtattak vallást.

Tovább

Vallat, Xavier (1891–1972) jobboldali, antiszemita francia parlamenti képviselő, Charles Maurras katolikus, royalista és nacionalista politikai gondolkodó híve. 1941 márciusától a Commissariat général aux questions juives (CGQJ – Zsidóügyi Főbiztosság) vezetője. ~ szerint az antiszemita politikának Franciaország érdekeit, és nem a német...

Tovább

Varga József (Bp., 1891. február 8.–Bp., 1956. december 28.) vegyészmérnök, 1932-től az MTA levelező, 1946-tól rendes tagja, 1939. július 25-től 1943. március 29-ig iparügyi miniszter, 1939. október 27-től 1943. március 29-ig kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. 1945 és 1952 között a Műegyetem tanára, 1952-től a veszprémi Nehézvegyipari...

Tovább

Vasiliu, Constantin Z. román tábornok, 1940 és 1944 között belügyminiszter-helyettes, jelentős szerepet játszik a romániai zsidó- és cigányüldözésekben, a háború után bíróság elé állítják, kivégzik.

Tovább

A semleges államok képviseleteinek védelme alatt álló zsidók (lásd védőútlevél) részére 1944 novemberében lakóhelyül kijelölt ház. A ~ak zöme az Újlipótvárosban, az újpesti rakpart (Szent István park)–Szent István körút–Csáky (ma Hegedűs Gyula) utca–Wahrmann (ma Victor Hugo) utca által határolt területen volt. A védett házakban lakni...

Tovább

lásd védőútlevél (Schutzpass)

Tovább

A semleges államok (elsősorban Svájc, Svédország és a Vatikán) budapesti képviseletei által kiadott ideiglenes útlevél, amely azt volt hivatott igazolni, hogy tulajdonosa személyéhez az illető államnak különleges érdekei fűződnek. A zsidómentés egyik tömegesen alkalmazott és hatékony eszköze volt. Hasonló szerepük volt a védleveleknek...

Tovább