1919. szeptember
Adolf Hitler Münchenben belép a születőben lévő Német Munkáspártba (DAP)
Kronológia
1920. február 24.
Münchenben a Hofbräuhaus nagytermében első tömeggyűlését tartja a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), a DAP utóda; elfogadják a párt antiszemita pontokat is tartalmazó programját.
1920. június 4.
A versailles-i Nagy Trianon-palotában Magyarország aláírja a békeszerződést.
1920. szeptember 26.
A Nemzetgyűlés megszavazza a numerus clausus törvényt (1920. XXV. tc.) az egyetemekre való beiratkozás szabályairól, ezzel Magyarország lesz az első olyan ország az első világháború utáni Európában, ahol antiszemita törvényt fogadnak el.
1921. július 29.
Hitlert a párt kongresszusa az NSDAP vezérévé választja.
1922. június 24.
Meggyilkolják Walther Rathenaut, Németország zsidó származású külügyminiszterét
1922. október 22.
„Marcia su Roma” – Benito Mussolini fasiszta gárdistái élén Rómába vonul, III. Viktor Emánuel király miniszterelnökké nevezi ki
1923. március
Megalakul a Schutzstaffel (SS – Védosztag), parancsnoka Heinrich Himmler lesz
1923. november 8.
Adolf Hitler puccskísérlete Münchenben; letartóztatják, elítélik, kilenc hónapig a landsbergi börtön foglya
1924. december 7.
Az NSDAP 907 300 szavazatot kap (3%), 14 képviselőjük kerül a Reichstagba
Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.
Galéria
Állandó kiállítás
Jogfosztástól népirtásig
A magyar holokauszt áldozatainak emlékére Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt. Célja, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését, legyilkolását elbeszélje és bemutassa. A kiállítás vezérmotívuma az...
A kiállítás helyszíne
A mintegy 1500 m2-es kiállítótér az emlékközpont mélyföldszintjén és a zsinagógaterében található
A kiállítást rendezte
Magyar Nemzeti Múzeum
Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.
Tudta-e?
A holokausztnak voltak nem zsidó áldozatai is?
Igen, a zsidókon kívül a nácik és szövetségeseik százezrével ölték meg a cigányokat, fizikai és szellemi fogyatékosokat, homoszexuálisokat, kisegyházak (például a Jehova Tanúi) tagjait, hadifoglyokat, valamint a rendszer politikai ellenfeleit (baloldaliakat és más ellenállókat).
