Haraszti György: Hágár földjén: a kezdetektől az ország három részre szakadásáig

706592 2

Szerzők: Haraszti György

Megjelenés dátuma: 2014-06-17

Publikálva: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014.

Az MTA BTK Történettudományi Intézete jelentette meg a Pannóniától Magyarországig - A magyarországi zsidóság annotált kronológiája az előidőktől napjainkig című könyvsorozat első kötetét. Prof. Haraszti György történész, a könyv szerzője Hágár földjén: a kezdetektől az ország három részre szakadásáig címet adta az 1541-ig terjedő időszakot felölelő, sorozatindító kötetnek.

A KÖNYVBEMUTATÓRÓL:

A 2014. június 17-ei szakmai bemutatón Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója köszöntötte a zömében szakmai közönséget. Bevezetőjében kiemelte a sorozat ötlete két évtizede merült fel először, az első kötet megjelenését közel tíz éves munkafolyamat előzte meg. Jelen kötet az első, az 1541-ig terjedő időszakot foglalja magában, a Kárpát-medencében megtelepült kisszámú zsidóság annotált kronológiáját (a történelmi előzmények bemutatása után) a honfoglalás utáni első évszázadtól a középkori magyar állam bukásáig.

Glatz Ferenc akadémikus, az MTA volt elnöke a könyvbemutatón elsőként méltatta a megjelent kronológia jelentőségét.  Hangsúlyozta a könyv összegzi az eddigi történettudományi álláspontokat és kutatási eredményeket, áttekintést ad a magyar, európai, izraeli és amerikai szakirodalomról és kijelöli a jövőbeni kutatások irányait. Forrásanyagokat és azok kritikáját is tartalmazza, utolsó száz oldalán monográfiák és cikkek bibliográfiája, fogalommagyarázat segíti az olvasót. Széles körben vitát válthat majd ki a kötet néhány tematikai csomópontja – jegyezte meg.  Többek között az a tézis, miszerint máig az antiszemitizmus kutatásának töredéke csupán a zsidóság történeti kutatása, holott a rész egész viszonya szerint éppen ellenkezőleg lenne indokolt. Az aránytalanság okait az akadémikus részben azzal magyarázta, hogy a diaszpórában erősen érvényesülő kulturális hatások miatt a zsidóság történeti kutatása eleve többnyelvűséget kíván kutatójától, míg a holokauszt-kutatás dominánsan kétnyelvű. Számtalan kérdést vet fel a könyv, amelyek az akadémikus szavai szerint külön-külön kutatási irányokat jelölnek meg. Például: Mi az oka annak, hogy a keresztény Európa a 11. századtól egyetlen identitást zárt ki, a zsidóságot?  Hogyan és miért alakult ki országunkban az a magyarságtudat, amelyből a zsidóság már a kezdetektől kívül rekedt? Élő-e az a nemzetközi összehasonlításban élő toposz, mi szerint a magyar királyok toleránsak voltak a beköltöző idegenekkel szemben?
Glatz Ferenc végül kiemelte: a kötet Haraszti György 27 éves kutatói munkájának méltó összegzése. Szakterületén az utóbbi évek egyik legjelentősebb könyvének tartja, mivel visszatér a zsidóságkutatás 19. századvégi legjobb hagyományaihoz: interpretációs kérdések helyett adatokat és forrásokat gyűjt egybe, melyekkel további kutatásra ösztönzi olvasóit.

Rövid zárszavában a szerző, Haraszti György megköszönte a kitüntető figyelmet és az elismerő szavakat, majd bejelentette biztosan nem kell évtizedeket várni a következő kötet megjelenéséig, mivel az 1918–1945 közötti korszak történelmét felölelő ötödik kötet a 70. évforduló tiszteletére, év végére elkészül.

 

A SOROZATRÓL

Pannóniától Magyarországig - A magyarországi zsidóság annotált kronológiája az előidőktől napjainkig című könyvsorozat további tervezett kötetei:
II. Két világ határán: az ország három részre szakadásától II. József „Rendszabály a zsidó népre vonatkozóan” című rendeletének kibocsátásáig (1541–1783).
III. A toleranciától az emancipációig: II. József rendeletétől az 1867. évi XVII. tc. (emancipációs törvény) szentesítéséig (1783–1867).
IV. A magyar zsidóság aranykora: az emancipációs törvénytől az első világháború végéig (1867–1918).
V. Ezüstkor és pusztulás: a történeti Magyarország felbomlásától a második világháború végéig (1918–1945). TERVEZETT MEGJELENÉSE: 2014 vége
VI. A soá után: a háború utáni újrakezdéstől napjainkig (1945–2014).

AZ ELSŐ KÖTETRŐL:

Pannóniától Magyarországig - A magyarországi zsidóság annotált kronológiája az előidőktől napjainkig sorozat

I. Hágár földjén: a kezdetektől az ország három részre szakadásáig (–1541).
Szerző: Haraszti György
Kiadó: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014
Könyvészeti adatok: oldalszám: 348 p., kötészet: cérnafűzött, keménytáblás,
ISBN: 9789639627673, Nyelv: magyar.

A kötet ára 5000 Ft. Kiadói kedvezménnyel megvásárolható közvetlenül a kiadótól, az MTA BTK Történettudományi Intézetében (Bp. 1014 Úri u. 53. I. emelet 57., kedd, péntek 9–15 óráig) vagy megrendelhető a terjesztes@tti.hu e-mail címen, illetve a 224–6700/624 telefonszámon. A kötet a kiadón kívül néhány napon belül kapható lesz a Polihisztor Könyv Kft. könyvesboltjában (amely a TTI-től közvetlenül megrendelt kiadványok átvételi pontjaként is működik) és webáruházában is, valamint partnereinknél.

A SZERZŐRŐL

Haraszti György

Haraszti György doktorált vegyészmérnök (1973), számítástechnikai szakértő, történelmi tanulmányait a müncheni Ludwig-Maximilian Universitäten (1974-1975) és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1979-1982) végezte. A középkori és kora újkori magyarországi zsidóság történetéről írott PhD-értekezését 2004-ben védte meg az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen (OR-ZSE). 1982-től Budapest Főváros Levéltára munkatársa, 1987-től két megszakítással a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (2012-től MTA BTK TTI) (fő)munkatársa, jelenleg ny. tudományos tanácsadó. 1992-1997 között az Amerikai Alapítványi Iskola főigazgatója, a Zsidó Levéltár vezetője (1995-1997), a Budapesti Európa Intézet ügyvezető igazgatóhelyettese (1999-2001). 1998 óta az OR-ZSE oktatója, 2005-től tanszékvezető egyetemi tanára, 2012-től Doktori Iskolájának vezetője. 2011 óta a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke, jelenleg képviselője. Fő kutatási területe a magyarországi zsidóság története, valamint a két világháború közötti politikai-katonai elit kapcsolatrendszerének vizsgálata. Témába vágó kötetei: "Két világ határán. Válogatott zsidó történelmi tanulmányok" (1999); "Zsidó síremlékek Budapesten" (2004); "Az Auschwitzi jegyzőkönyvek" (2005)

Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Állandó kiállítás

Jogfosztástól népirtásig

A magyar holokauszt áldozatainak emlékére Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt. Célja, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését, legyilkolását elbeszélje és bemutassa. A kiállítás vezérmotívuma az...

Tovább

A kiállítás helyszíne

A mintegy 1500 m2-es kiállítótér az emlékközpont mélyföldszintjén és a zsinagógaterében található

A kiállítást rendezte

Magyar Nemzeti Múzeum

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

Hány áldozat neve szerepel az emlékfalon?

A több mint félmillió magyar áldozat kilétének megállapítása hosszú kutatómunkát igényel. Jelenleg 140 000 azonosított áldozat neve szerepel az Áldozatok Emlékfalán.

További nevek azonosítása jelenleg is folyik. Az összes halott kilétének megállapítása lehetetlen, ezért a nevek mellé felkerülő üres táblákkal emlékezünk a névtelen áldozatokra.

A Holokauszt Emlékközpont látogatóit számítógépes adatbázis segíti az emlékfalon megörökített hozzátartozóik nevének megtalálásában. Az érdeklődők emléklapot kapnak, amelyen grafikus ábra mutatja meg, hogy az emlékfal mely részén szerepel a keresettek neve.

Az érintettek, hozzátartozóik és mindazok, akik az elhurcoltakról bármilyen információval rendelkeznek a honlapunkról letölthető áldozatok adatlapja beküldésével kezdeményezhetik a név emlékfalra kerülését.

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.