2009. november 25-én nyílt meg a Holokauszt Emlékközpont új időszaki kiállítása Az árpádsáv tegnap és ma címmel. A kiállítás történeti kontextusban mutatja be két ősi szimbólumunk: az árpádsávos zászló és a turul történetét.  A megnyitón Závada Pál író mondott beszédet.

Az 1989–1990-es rendszerváltás után a magyarországi szélsőjobboldal az ősi történelmi szimbólumok közül kisajátította magának az Árpád-házi királyok vörös-fehér sávos zászlaját és a turulmadarat is. A kiállítás történeti kontextusban mutatja be e két ősi szimbólum történetét, valamint azt, hogyan és milyen jelképeket, jelvényeket, zászlókat használt a Horthy-rendszer és annak szélsőjobboldali ellenzéke. A látogató eredeti híradófilmek, tárgyak, fotók, plakátok segítségével képet kaphat az 1920 utáni Trianon- és Horthy-kultuszról és ezek 1990 utáni újjáélesztéséről, valamint a mai szélsőjobb jelképrendszeréről.

A kiállítás tematikájáról

1990 után Magyarországon megjelentek azok a szélsőjobboldali csoportok, amelyek tagjai nyíltan vállalják a nyilas és nácibarát hagyományokat. E hagyományok vállalása jól nyomon követhető a két világháború közötti, és különösen az 1930–1940-es évek jobboldali mozgalmai szimbólumrendszerének átvételében, másolásában. A mai utódok vagy nem tudják, hogy milyen jelképeket használnak, vagy – ami ennél rosszabb – nagyon is tudják.

A kiállítás az árpádsávos zászlót, Imre király, Szent László, Hunyadi Mátyás és Rákóczi Ferenc zászlaját, valamint a turulmadarat mint történeti ereklyét mutatja be, amelyeknek mai használatukhoz nincs sok közük.

Kiállításunkon eredeti híradófelvételek, plakátok, röplapok és mindennapi használati tárgyak segítségével mutatjuk be az első világháború utáni Trianon-kultusz kibontakozását. Trianonban a győztes antanthatalmak valóban több mint bűnt: súlyos hibát követtek el, magyarok millióit taszítva kisebbségi létbe. E sérelem kapcsolódik össze az 1920-as évek megerősödő jobboldalának szimbólumkeresésével. Ebbe a folyamatba illeszthető a turul „funkcióváltása” is, ettől kezdve lett az antiszemiták és irredenták egyik kedvelt jelképe.

1930 után a magyar antiszemita, antidemokratikus és irredenta szélsőjobboldal tovább erősödött. A nyilasok az árpádsávos zászlót mint irredenta jelképet használták; az 1940-es évek elején zászlórúdjaikon már nyilaskeresztet tartó turulmadár volt. Az 1938–1941 közötti, náci és fasiszta segítséggel végrehajtott terület-visszacsatolások nem a hazai szélsőjobboldalt, hanem Horthy Miklós, az „országgyarapító” rendszerét erősítették meg. Horthy Hitler oldalán, a szintén náci kollaboráns Szlovákiával és Romániával versenyt futva támadta meg a Szovjetuniót, előidézve rendszere pusztulását, a trianoni békediktátum megismétlését.

A kiállítás utolsó része bemutatja, hogyan éledt újjá 1990 után a Trianon- és a Horthy-kultusz, s milyen ismerős szimbólumokat, jelképeket használ a hazai szélsőjobb. A szélsőjobboldaliak – nem kis mértékben a demokratikus erők politikai hibáit és a szimbólumok iránti érzéketlenségét is kihasználva – kisajátították maguknak az Árpád-házi királyok zászlaját és a turulmadarat is.

Kiállításunk kísérletet tesz e történelmi ereklyék „visszaperlésére”.

Kapcsolódó tartalmak:

A kiállítás létrehozói

Závada Pál nyitóbeszéde  pdf    video

Sajtófotók (Steiner Gábor)

Virtuális túra

Információk  a látogatásról