Justus György

23 okt

Image source: Magyar Nemzeti Múzeum

First name: Justus

Last name: György

Birth date: 1898-04-24

Birth place:

Residence:

Death date: 2016-02-03

Zeneszerző.

Magánúton kezdte zeneszerzői és hegedűtanulmányait, majd a húszas évek elején Berlinben folytatta. 1927-ben hazatért. Szalmás Piroska révén került kapcsolatba a magyar munkásmozgalommal. Megszervezte a Kassák-féle Munka-kör kórusát, amely Munka Kultúrstúdió Népdalkórusa néven működött (1928–34). Előadásaikon zenei jelenetek, népdal átültetések, mozgalmi dalok szerepeltek legnagyobbrészt az ő zenéjével és vezényletével. 1929-ben a Munkakör előadásán bemutatták Brecht-Weill Koldusoperáját az eredeti szöveg szerint, melyet Nádass József és Justus fordított magyarra. Három felvonásos zenés szatírájának (Játék, amelyben még egy herceg is elkallódik, 1932) bemutatását a Vígszínház visszautasította. Egyes részleteit a Munka Kultúrstúdió adta elő. Kézirata elkallódott. Előadatlan maradt Hárs Lászlóval írt zenés játéka (Szőlő). Csokonai Vitéz Mihály A Búkkal küszködő versének megzenésítésével első díjat nyert egy országos dalpályázaton. Megzenésítette Vörösmarty, Ady, Kassák, József Attila, Körmendi Zoltán verseit. Kantátát írt a bécsi munkásfelkelés emlékére (1934). 1928-ban bemutatták zongorára írt Jazz-szvitjét. Három megzenésített Villon-dalát a MIMME (Magyar Írók, Művészek és Műpártolók Egyesülete) által rendezett Villon-esten mutatták be a Magyar Filmotthonban (1937. dec. 3.). A harmincas évek elejétől bekapcsolódott a Szalmás-kórus munkájába. 1935-ben rövid ideig irányította a Nyomdászszakszervezet Gutenberg-zenekarát. 1941. augusztus 23-án átvette a kórus vezetését. Közel harminc zeneelméleti, kritikai, esztétikai és riport cikke jelent meg zenei, képzőművészeti, táncművészeti és előadó művészeti kérdésekről a Dokumentum, a Munka, a Munka Kultúrstúdiója, a kolozsvári Korunk, a Független Szemle és a Munkások Dal- és Zeneközlönyében. Leginkább a népdalkutatás és a népdalkórusok kialakításának kérdései foglalkoztatták.

1943 őszén munkaszolgálatra hívták be. 1944-ben Erdélyből hazaszökött, Budapesten bujkált. Novemberben a nyilasok a lakásán elfogták, utána nyoma veszett. Szerzői estjét 1946-ban rendezték a Károlyi-kertben.

Előző bejegyzés

Jenei Dávidné

Következő bejegyzés

Kálmán Mór