A Holokauszt Emlékközpont tisztelettel meghívja Önt soron következő programjára melynek címe:

Kultúrákon átívelő emlékezetek és szolidaritások.
Közelítések a Kádár-kor emlékezettörténetéhez (Szenes Erzsitől Bruck Edithig)

Vendégünk:
Jablonczay Tímea (PhD)
irodalmár, kultúrakutató, IASK ösztöndíjas (2022)
a Milton Friedman Egyetem Kommunikáció és Média tanszékének egyetemi docense

Az esemény online kerül megrendezésre a Zoom felületén.
Belépés a következő linken keresztül érhető el: http://bit.ly/3IEFh08

Időpont:
2023. március 28. (kedd) 17.00 óra

Az eseményről:
Az utóbbi években, évtizedben tanúi vagyunk a holokauszt emlékezete szempontjából hallgatásnak, hivatalos amnéziának tekintett 1945 és 1989 közötti időszakra vonatkozó emlékezettörténeti kutatások magyarországi megindulásának. A holokauszt traumatikus eseményét megidéző memoárok, irodalmi, félig irodalmi narratívák, történeti, tudományos beszédmódok, művészeti alkotások, kiállítások, filmek és médiatartalmak nyilvános diszkurzusának történeti feltáró és értelmezői munkái a szocialista periódus bizonyos fázisait kinagyító kutatásokban mondanak újat, így került újabban fokozottabb figyelem az 1945 és 1948 közötti időszakra, valamint az 1960-as évekre.  Jablonczay Tímea, irodalmár, kultúrakutató, főként a holokauszt elfelejtett női emlékezetével foglalkozik, olyan tanúságtevő írókkal és memoárjaikkal, akik ugyan megjelentek a szocialista időszak nyilvánosságában, de később kihullottak a magyar holokausztemlékezetből. A beszélgetés során emlékezetbe idézünk elfelejtett tanúságtevő írókat, vallomásaikat (Gács Teritől Fenákel Juditig), kiemelten fogunk foglalkozni Szenes Erzsi, az Eichmann-per tanújának izraeli és magyarországi emlékezetével (felejtéstörténetével), körbejárjuk a per(ek) hatástörténeti távlatait, valamint a kutatások jelenlegi fázisában megpróbáljuk megvilágítani a hivatalos amnézia, az emlékezés és felejtés összetett viszonyrendszerét, miért és hogyan maradt a magyarországi holokausztemlékezet tartósan saját túlélő íróit, emlékezeti munkáit tekintve amnéziában? Ugyanis a szerzőket és vallomásaikat övező mai napig tartó hallgatás, nemcsak emlékezettörténeti szempontból jelent problémát, de a kutató szerint a feltáró-értelmező kutatások ilyen jellegű hézagai a magyar társadalom etikai tartalmú emlékezetkultúrájának elmaradását is nagy mértékben támogatják.  A feltáró munkák felgyorsításával összefüggésben érdemes figyelembe venni a nemzetközi emlékezetkutatás újabb szempontrendszerét is, az úgynevezett transzkulturális fordulathoz kapcsolódó belátások lehetővé teszik, hogy a feltárt, felszínre hozott emlékezeti összefüggéseket tovább árnyaljuk, és kinyissunk egy kultúrákon átívelő emlékezeti teret, melyben új társadalmi igazságosságok, szolidaritások kibontakozására nyílhat esély.

A beszélgetés résztvevői:
Jablonczay Tímea (PhD), a Milton Friedman Egyetem Kommunikáció és Média tanszékének egyetemi docense
Olosz Levente (PhD), a Holokauszt Emlékközpont munkatársa, a Clio Intézet munkatársa

Előadónkról:
Jablonczay Tímea IASK ösztöndíjas, a Milton Friedman Egyetem Kommunikáció és Média tanszékének egyetemi docense, ahol főként identitáselméleteket, vizuális, interkulturális kommunikációt és kritikai kultúrakutatást oktat. Érdeklődési köre az irodalmi és kritikai kultúrakutatás, a transzkulturális emlékezetkutatás. Kutatási területe a női holokausztemlékezet (elfelejtett női emlékezet 1945-1989), Szenes Erzsi életének és életművének kutatása, a Kádár-kor emlékezettörténete.

Az előadás utólag online megtekinthető lesz a YouTube csatornánkon:
https://bit.ly/Holokauszt_Emlekkozpont

Csatolmányok