1942. július 31-én a honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. kiegészítése (XIV. tc.) törvényesítette a munkaszolgálatot. Ez érintette a fajilag zsidónak minősített keresztényeket is. 1942. október 20-án a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje megalakította a Jó Pásztor Missziói Albizottságot (Jó Pásztor Bizottság) Muraközy Gyula (Kálvin-téri) lelkész irányításával. Vezetője a zsidó származású Éliás József lett.
Éliás József szerint a Bizottság célja „a zsidó származású keresztyének között végzendő hitbuzgalmi és érdekvédelmi munka” volt. Mivel a zsidótörvények gyakorlatilag elmosták a határokat az izraelita és a keresztény vallású zsidók között, ezért a Jó Pásztor munkája középpontjában már kezdettől az embermentés egyre nagyobb méretű és egyre nehezebb feladatai állottak. A kerekasztal célja áttekinteni, hogy mit
is jelentett zsidó fajú keresztény munkaszolgálatosnak lenni a II. világháború idején?

A beszélgetés résztvevői:
WINTERMANTEL BALÁZS doktorandusz, Wesley János Lelkészképző Főiskola
DR. JAKAB ATTILA történész, Holokauszt Emlékközpont

Moderátor:
DR. KOVÁCS TAMÁS történész, igazgató, Holokauszt Emlékközpont

Időpont: 2022. június 15. (szerda) 17:00 óra
Helyszín: Holokauszt Emlékközpont – Wallenberg terem
1094 Budapest, Páva utca 39

Részvételi szándékát kérjük az alábbi linken jelezze: https://bit.ly/munkaszolgálat