A Holokauszt Emlékközpont zsinagóga épületének karzatán húsz, egyenként öt és fél méter magas zászló volt látható. Ezeken betűrendben szerepelt annak a több száz helységnek a neve, ahonnan elhurcolták a zsidó és roma közösségek tagjait és amely települések lakossága immár soha többé nem lesz teljes…

A kiállításon bemutatásra kerültek korabeli dokumentumok másolatai mellett, az Auschwitz Múzeumban és a birkenaui haláltáborban készült fotók, és Balázs János cigány festő két művének részlete is.

A náci Harmadik Birodalom biztonsági szerveinek Európa minden megszállt országában a helyi zsidó közösség megsemmisítése volt az egyik, ha nem a legfontosabb feladata. Ehhez azonban pontosan ismerniük kellett a zsidóság területi elhelyezkedését és létszámát.

A Magyarország megszállását követő napokban két adatgyűjtési akció is indult a zsidó lakosságról. 1944. április 4-én belügyminiszteri rendeletet adtak ki, amelyben a zsidó hitközségeket utasították, hogy írják össze tagjaikat, főbb adataik megjelölésével. Ezzel párhuzamosan a német hatóságok parancsára a Magyar Zsidók Központi Tanácsa arra utasította a hitközségek vezetőit, hogy 24 órán belül küldjék Budapestre közösségük legfontosabb adatait. Az összeírás eredményeképpen a megnövekedett országterület több száz kisebb-nagyobb hitközségét regisztrálták.

A Magyarországon tevékenykedő – kétszáz főnél kevesebb tagot számláló – Eichmann-kommandó működését nagyban segítette a hatalmon lévő Sztójay-kormány és annak Belügyminisztériuma. A Baky László és Endre László államtitkárok által irányított csendőrség, rendőrség és közigazgatási apparátus kollaborációja, a német kívánságokat gyakran messze túlszárnyaló tettrekészsége nélkül képtelenség lett volna alig 8 hét alatt deportálni a teljes vidéki zsidóságot.

1944 őszétől a romák elleni hatósági fellépések is mind gyakoribbá váltak. A nyilas puccs után megkezdődött a romák szisztematikus összegyűjtése és elhurcolása. A deportálás elsősorban a Dunántúl megyéire korlátozódott. 1944-1945 telén az ország néhány pontján tömegmészárlásokra került sor, amelyekben több száz roma vesztette életét.

A kiállítást tervezte: Csíkvári Péter

Fotók: Csíkvári Péter

Festmények: Balázs János

Dokumentumok: Magyar Nemzeti Múzeum, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár