A hurban pusztulást jelent. A kifejezést hagyományosan a jeruzsálemi Szentély pusztulására
használták. A szó a spanyol kiűzetést is jelölte. Az orthodox zsidóság a vészkorszakra is
alkalmazta a kifejezést. A pusztulás viszont önmagában történeti és szociokulturális síkon
nehezen értelmezhető, csupán erkölcsi következtetések vonhatók le belőle. Az induló
folyóirat célja differenciáltan – korszakonként tagoltan, azok kontextusának
figyelembevételével – szemlélni azokat a jelenségeket, amelyek a közép-európai, és a vele
érintkező térségek zsidóságainak életében a soá idején az összeomláshoz vezetett. A periodika
nagy hangsúlyt kíván fektetni az együttélés kérdésére, melyet a társadalmi struktúrával, mint
kontextussal együtt változónak tekint. A holokauszt története nem zárható le a közösségek
pusztulásával. A visszatérők újrakezdési stratégiái ugyanúgy kiemelt figyelmet érdemelnek.
A zsidó közösségek a mártíriumot évszázadokon keresztül tudatosan mutatták fel, mint az
Örökkévaló nevének megszentelését (kidus Hasém), ezáltal a pusztulás közösségi
értékmegerősítő és kohéziós erőt keltő jelentésréteget is kapott. A múlt eseményei az általános
emberi együttélés mintázataiban számunkra is útbaigazító és összetartó erővel bírhatnak.
Ezért a folyóirat helyet kíván adni a memorbuch-elemzéseknek, a visszaemlékezés és a
narrativitás kérdésének, valamint a holokausztról, s általában a genocídiumokról szóló
alkotások művészetszociológiai vizsgálatának is.
A magyarországi zsidóság a soá előtt egy közép-európai zsidó világ részét képezte,
ugyanakkor az ország határterület is volt. Egyfelől otthont adott a német-cseh-morva gyökerű
askenáz rítusú zsidóságnak, másfelől – az országban megjelenő Habsburg galíciai zsidóság
révén – a kelet-európai zsidósággal is érintkezett. Balkáni határain túl pedig már az Oszmán
Birodalom szefárd zsidósága volt található. A folyóirat kitekintést nyújt a közép-európaiság
mellett ezekre a déli és keleti területekre is.
Hurban: együttélés – összeomlás – újrakezdés c. folyóirat célja hazai és külföldi tudományos
eredmények közlése és bemutatása, helyi közösségtörténeti kutatások segítése és a
holokausztmegemlékezésekhez kötődő hírek szemlézése. Első számunk egyúttal a HDKE
munkatársainak bemutatkozó lapszáma is. Szerzőink a saját kutatási területükön elért új
eredményeiket jelenítik meg. Tudatosan tükrözi a stáb sokszínűségét a fogalmi keretek és a
megközelítések sokfélesége, amelyből a periodika interdiszciplináris megközelítése is adódik.
Szerkesztőség
2024/1 Tartalomjegyzék Impresszum Szerkesztőségi ajánló Tanulmányok A. Blokk: okt. 27-i “Visszatérés – hazatérés? Magyar zsidók kivándorlási dilemmái” konferencia előadásai Frojimovics Kinga: Az 1940-es évek második felében Magyarországról alijázó zsidók dilemmái 6-11. Kelemen Ágnes: Emigráns múlt és itthon maradás 12-16. Eva Fried: A reluctantly transferred Hungarian heritage 18-23. Alice Freifeld: “Returnees on the Edge” 24-33.
Együttélés, összeomlás, újrakezdés 2023/2 Tartalomjegyzék Impresszum A. Papers presented at the international conference titled: Holocaust Memory: Recent Challenges in Research and Representation (Holocaust Memorial Centre of Budapest, November 10, 2020) Jablonczay Tímea: Haunting Female Holocaust Narratives from the 1960’s in Hungary 6-20. Kay, Alex J.: Holocaust Research in Germany: Current Status and Future Challenges
Hurbán Folyóirat IMPRESSZUM Főszerkesztő: Zima András Felelős szerkesztő: Jakab Attila Szerkesztőség: Lénárt András, Glässer Norbert, Olosz Levente Szakmailag lektorált folyóirat Olvasószerkesztő: Bittnerné Temesi Zsuzsanna Grafika:Csizik Balázs Tudományos tanácsadó testület: Dr. Barna Gábor, Dr. Frojimovics Kinga, Dr. Gecsényi Lajos, Dr. Novák Attila, Dr. Simon Attila, Dr. A. Sajti Enikó, Dr. Toronyi Zsuzsanna, Dr. Gárdonyi Máté