Hurbán
Együttélés, összeomlás, újrakezdés

A hurban pusztulást jelent. A kifejezést hagyományosan a jeruzsálemi Szentély pusztulására használták. A szó a spanyol kiűzetést is jelölte. Az orthodox zsidóság a vészkorszakra is alkalmazta a kifejezést. A pusztulás viszont önmagában történeti és szociokulturális síkon nehezen értelmezhető, csupán erkölcsi következtetések vonhatók le belőle. Az induló folyóirat célja differenciáltan – korszakonként tagoltan, azok kontextusának figyelembevételével – szemlélni azokat a jelenségeket, amelyek a közép-európai, és a vele érintkező térségek zsidóságainak életében a soá idején az összeomláshoz vezetett. A periodika nagy hangsúlyt kíván fektetni az együttélés kérdésére, melyet a társadalmi struktúrával, mint kontextussal együtt változónak tekint. A holokauszt története nem zárható le a közösségek pusztulásával. A visszatérők újrakezdési stratégiái ugyanúgy kiemelt figyelmet érdemelnek. A zsidó közösségek a mártíriumot évszázadokon keresztül tudatosan mutatták fel, mint az Örökkévaló nevének megszentelését (kidus Hasém), ezáltal a pusztulás közösségi értékmegerősítő és kohéziós erőt keltő jelentésréteget is kapott. A múlt eseményei az általános emberi együttélés mintázataiban számunkra is útbaigazító és összetartó erővel bírhatnak. Ezért a folyóirat helyet kíván adni a memorbuch-elemzéseknek, a visszaemlékezés és a narrativitás kérdésének, valamint a holokausztról, s általában a genocídiumokról szóló alkotások művészetszociológiai vizsgálatának is.

A magyarországi zsidóság a soá előtt egy közép-európai zsidó világ részét képezte, ugyanakkor az ország határterület is volt. Egyfelől otthont adott a német-cseh-morva gyökerű askenáz rítusú zsidóságnak, másfelől – az országban megjelenő Habsburg galíciai zsidóság révén – a kelet-európai zsidósággal is érintkezett. Balkáni határain túl pedig már az Oszmán Birodalom szefárd zsidósága volt található. A folyóirat kitekintést nyújt a közép-európaiság mellett ezekre a déli és keleti területekre is.

Hurban: együttélés – összeomlás – újrakezdés c. folyóirat célja hazai és külföldi tudományos eredmények közlése és bemutatása, helyi közösségtörténeti kutatások segítése és a holokausztmegemlékezésekhez kötődő hírek szemlézése. Első számunk egyúttal a HDKE munkatársainak bemutatkozó lapszáma is. Szerzőink a saját kutatási területükön elért új eredményeiket jelenítik meg. Tudatosan tükrözi a stáb sokszínűségét a fogalmi keretek és a megközelítések sokfélesége, amelyből a periodika interdiszciplináris megközelítése is adódik.

Szerkesztőség

24 szept

2024/1

  2024/1 Tartalomjegyzék Impresszum Szerkesztőségi ajánló Tanulmányok A. Blokk: okt. 27-i “Visszatérés – hazatérés? Magyar zsidók kivándorlási dilemmái” konferencia előadásai Frojimovics Kinga: Az 1940-es évek második felében Magyarországról alijázó zsidók dilemmái   6-11. Kelemen Ágnes: Emigráns múlt és itthon maradás   12-16. Eva Fried: A reluctantly transferred Hungarian heritage   18-23. Alice Freifeld: “Returnees on the Edge”   24-33.

09 jan

2023/2

  Együttélés, összeomlás, újrakezdés 2023/2 Tartalomjegyzék Impresszum A. Papers presented at the international conference titled: Holocaust Memory: Recent Challenges in Research and Representation (Holocaust Memorial Centre of Budapest, November 10, 2020) Jablonczay Tímea: Haunting Female Holocaust Narratives from the 1960’s in Hungary 6-20. Kay, Alex J.: Holocaust Research in Germany: Current Status and Future Challenges

29 aug

2023/1

Hurbán Folyóirat   IMPRESSZUM Főszerkesztő: Zima András Felelős szerkesztő: Jakab Attila Szerkesztőség: Lénárt András, Glässer Norbert, Olosz Levente Szakmailag lektorált folyóirat Olvasószerkesztő: Bittnerné Temesi Zsuzsanna Grafika:Csizik Balázs Tudományos tanácsadó testület: Dr. Barna Gábor, Dr. Frojimovics Kinga, Dr. Gecsényi Lajos, Dr. Novák Attila, Dr. Simon Attila, Dr. A. Sajti Enikó, Dr. Toronyi Zsuzsanna, Dr. Gárdonyi Máté