Az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 67. évfordulóján, 2012. január 27-én megemlékezést tartottak Európa több városában. Rövid összefoglalót olvashatnak a lengyel, német, britt és romániai eseményekről.

Lengyelország

Az Auschwitz-birkenauban rendezett szertartáson a hivatalos vendégek közt több mint 30 volt auschwitzi fogoly is részt vett. A megemlékezés közben arról értesültek, hogy a 91 éves Kazimierz Smolen, volt fogolytársuk, az auschwitzi múzeum volt igazgatója pénteken halt meg. Az auschwitzi kulturális központban tartott megemlékezésen először mutatták be nyilvánosan az egyik gázkamra ajtaját. A “halálkapu” a birkenaui gázkamrákat jelképezte, melyekben 70 éve kezdődött a foglyok megsemmisítése. “Ezen a fából készült, masszív bejárati ajtón mentek be családok tízezrei, meztelenül, megalázva és rémülten, és senki sem jutott már ki rajta” – mondta Piotr M. A. Cywinski, az auschwitzi múzeum igazgatója.

Bronislaw Komorowski lengyel elnök a megemlékezés résztvevőihez intézett levelében azt hangsúlyozta, hogy Auschwitz “a világ és Európa lelkének sebe marad”. A haláltábort a történelem megrendítő intelmének nevezte, mely minden gyűlölettől óva int, a rasszizmustól, az antiszemitizmustól és a xenofóbiától – idézte az államfőt pénteken a PAP lengyel hírügynökség.

Varsóban ökumenikus imát tartottak az Umschlagplatz emlékhelynél, ahonnan a fővárosi zsidók indultak a haláltáborokba. Este az áldozatok neveit olvassák fel a volt zsidó negyedben.Mint mondta, kezdetben senki nem tudta, hová tart a menet, és mi történik majd a gettóból elhurcolt emberekkel. A júliusi nap eseményeinek ismertetését zárva megjegyezte: a varsói zsidók kitelepítése egészen szeptemberig tartott, “és csak egy célja volt, a halál.”

Németország

Berlinben, a német törvényhozás alsóházában a tekintélyes irodalomkritikus Marcel Reich-Ranicki tartott előadást a varsói gettóból származó emlékei alapján. (…) A 91 éves irodalmár szemtanúként szólalt fel, a tényekre szorítkozó visszaemlékezésében mindenekelőtt azt a júliusi napot idézte fel, amikor 1942-ben megkezdték a varsói gettó lakóinak áttelepítésnek nevezett deportálását a haláltáborokba. A beszéd után percekig tartó csend következett az ülésteremben, amelyben a képviselők mellett helyet foglaltak a legfőbb állami méltóságok, Christian Wulff államfő, Angela Merkel kancellár, Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke és Norbert Lammert, a Bundestag elnöke.

A hallgatóság azután állva tapsolta meg a holokauszt-túlélő Reich-Ranicki előadását, majd Norbert Lammert emelkedett szólásra. A törvényhozás alsóházának elnöke méltatta mindazokat, akik aktívan, bátran, civil kurázsival és személyes példamutatással küzdenek a szélsőjobboldal ellen. Felidézte a közelmúltban feltárt neonáci sorozatgyilkosság ügyét, rámutatva: a neonáci terroristák története is azt mutatja, hogy a demokratikus erők még nem érték el a célt, azt, hogy “Németországban mindenki szabadon, egyenlően és félelem nélkül élhessen.”

Norvégia

A norvég kormányfő – elsőként hazája miniszterelnökei közül – bocsánatot kért a holokauszt emléknapon a zsidók megsemmisítésében játszott norvég szerep miatt. Jens Stoltenberg pénteki megemlékezésében utalt arra, hogy norvég rendőrök és más polgárok segítették a német megszállókat a zsidók deportálásában.

“Úgy vélem, ma helyénvaló, hogy kifejezésre juttassuk legmélyebb sajnálatunkat, hogy mindez norvég földön történhetett” – mondta az oslói megemlékezésen.

Norvégiából 1942 végén az ott élő mintegy 2000 zsidó közül 722-t deportáltak. Többségüket Auschwitzban, a legnagyobb náci megsemmisítő táborban ölték meg. Az elhurcoltak közül csak kevesek élték meg az 1945-ös felszabadítást.

Nagy-Britannia

A holokauszt példátlan borzalmai arra intenek, hogy nincs helye a társadalomban a gyűlölködésnek és a megkülönböztetésnek – közölte a holokauszt emléknapja alkalmából kiadott hivatalos nyilatkozatában a brit külügyminiszter. William Hague szerint bárhol tűnjenek is fel e jelenségek, szembe kell velük szállni, és világossá kell tenni, hogy minden esetben elfogadhatatlanok.

A holokauszt óta máig számos kérdés megoldatlan. Alapvető fontosságú ezek kezelése és a tanulságok folyamatos levonása a történelem ezen elborzasztó fejezetéből – áll a brit külügyminiszter pénteki nyilatkozatában.

Hague közölte: Sir Andrew Burns személyében külön kormánymegbízottat nevezett ki a holokauszt óta nyitva maradt kérdések kezelésére. Sir Andrew a brit külügyi szolgálat veteránja, Nagy-Britannia egykori izraeli nagykövete.

Nagy-Britannia továbbra is a holokauszt-áldozatokért és hozzátartozóikért folytatott munka hajtóereje lesz. Ennek keretében a brit kormány Nagy-Britanniába hozatja a holokauszt-korszak archívumainak digitalizált változatát, abban a reményben, hogy ez elősegíti a túlélők és családtagjaik újraegyesítését, fényt derít arra, hogy mi történt másokkal, és hozzájárul a rasszizmus és az előítéletesség elleni fellépéshez, valamint ahhoz, hogy a holokauszt soha ne merüljön feledésbe.

Sir Andrew Burns kormánymegbízott a brit külügyminisztérium pénteki nyilatkozatában közölte: az idei holokauszt-emléknap olyan időszakra esik, amikor a sajtó és a média folyamatos beszámolói szerint a megkülönböztetés és a gyűlölködés továbbra is “lehangolóan gyakori jelensége” a modern társadalomnak. “A történelem arra tanít, hogy ha nem állunk ki szilárdan az előítélet ellen kis ügyekben, a mindennapi életben, akkor valós veszéllyé válik, hogy az előítéletesség sokkal károsabb és sokkal nehezebben leküzdhető jelenséggé növekszik” – áll Sir Andrew nyilatkozatában.

Románia – Nagyvárad

Már hét éve emlékeznek Nagyváradon a Nagyváradi és Bihar megyei zsidó áldozatokra január 27-én, a Holokauszt Világnapján.

Seidler András, a nagyváradi Zsidó Közösségi Központ igazgatója elmondása szerint minden évben júniusban is megemlékeznek azokról akik mártír halált haltak a Holokausztban. Ekkor hurcoltak el Nagyváradról több mint 30 ezer zsidót, akiknek nagy többségét kivégezték. A felszabadítás után mindössze 2700-an tértek haza.

Romániában 1940 előtt körülbelül 800 ezer zsidó élt, amelynek több mint fele Észak Erdélyben. Akkor Nagyvárad nagyon fontos zsidó központ volt, amikor Magyarországhoz tartozott, a második legnagyobb zsidó közösséget számláló város volt Budapest után. Most is a második legnagyobb zsidó közösséget számláló városként tartják számon Bukarest után.

Interjúk az Erdély.ma oldalán: Audio>>

Forrás: MTI/Hír24/Erdély.ma/Nagyvarad.ro