Zöldi Márton (Arad, 1912. augusztus 14.–Újvidék, 1946. november 5.) hivatásos csendőrtiszt, 1941–1942 folyamán a szekszárdi gyalog tanalosztály oktatója, 1943–1944-ben az I. csendőrkerület jászberényi szárnyparancsnoka; 1943 végén az újvidéki vérengzésben játszott szerepe miatt hadbírósági eljárás indul ellene, 1944 januárjában Németországba szökik. A megszálló csapatokkal tér vissza SS századosként, tevékeny szerepet játszik az ország zsidótlanításában. A világháború

Viktor Emánuel, III. (Nápoly, 1869. november 11.–Alexandria, Egyiptom, 1947. december 28.) olasz király, 1900-tól 1946-ig uralkodik. 1914–1915-ben sürgeti Olaszország belépését az I. világháborúba, az antant oldalán. 1922-ben Benito Mussolinit nevezi ki miniszterelnöknek; s egészen 1943 nyaráig soha nem száll szembe a Ducéval. 1936-ban Etiópia, 1939-ben Albánia királya. 1943. július 25-én letartóztatja Mussolinit, majd a fegyverszünet

Villani Frigyes (Bécs, 1882. február 20.–Bp., 1964. március 12.) hivatásos diplomata, 1925 és 1928 között a bukaresti, 1928 és 1933 között a párizsi, 1934 és 1941 között a római követség vezetője; 1941. július 31-én nyugállományba helyezik.

Visser, Lodewijk Ernst (1871–1942) holland jogász, 1915-től a Legfelsőbb Bíróság tagja, 1939-től elnöke. A II. világháború előtt részt vesz zsidó segélyszervezetek munkájában, menekülők segélyezésében. 1940-ben, amikor menesztik állásából az összes holland zsidót, a Legfelsőbb Bíróság 12:5 arányban szavazza meg ~ eltávolítását. 1940 decemberétől a Joodse Coordinatiecomissie (Zsidó Koordinációs Bizottság) elnöke; kezdetben élesen bírálja David Cohent

Vörnle János, dr. (1890. január 16.–?) rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, 1938 és 1941 között a külügyminiszter állandó helyettese, 1941. szeptember 17-től ankarai követ. Az egyetlen semleges országban állomásozó magyar követ, aki a német megszállás után is állomáshelyén marad. A népbíróság halálra ítéli, kivégzik.

Vörös Géza (Csabrendek, 1895. január 11.–Bp., 1958. november 21.) hivatásos katonatiszt, altábornagy. 1940–1941 folyamán a 2. hadtest vezérkari főnöke, 1942–1943-ban a 3. hadsereg vezérkari főnöke, 1943. február 1-jétől szeptember 15-ig a Honvéd Vezérkar főnökének hadműveleti csoportfőnöke, majd 1944. május 30-ig a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkára, azután a nyilas puccsig a 7. hadtest parancsnoka. A nyilasok

Vörös János (Csabrendek, 1891. március 23.–Balatonfüred, 1968. július 23.) hivatásos katonatiszt, vezérezredes, vezérkari főnök, 1941. augusztus 1-jétől az 1. hadsereg vezérkari főnöke, 1943. november 1-jétől a 2. hadtest parancsnoka. 1944. április 19-től Edmund Veesenmayer kívánságára a Honvéd Vezérkar főnöke; május 10-től vezérezredes. Komoly szerepet játszik Horthy Miklós kiugrási kísérletének meghiúsításában. Rövid bujkálás után jelentkezik a

Wagner, Gerhardt, dr. (Neu-Heiduk, Poroszország, 1888. augusztus 18.–München, 1939. március 25.) német orvos. Az NSDAP teljhatalmú egészségügyi megbízottja, a náci Orvosi Kamara vezetője. A náci Német Orvosszövetség egyik alapítója, 1933-tól parlamenti képviselő, 1934-től Birodalmi Orvosi Führer, Adolf Hitler környezetében az egyik legvadabb antiszemita; 1935-ben a fajvédelmi törvények támogatója, a zsidók mellett a súlyos, fertőző, örökletes

Wagner, Horst (Posen, ma Poznań, Lengyelország, 1906–1977) a német Külügyminisztérium Innland (Belföld) II. osztályán alosztályvezető; 1936-ban csatlakozik az SS-hez, 1937-ben az NSDAP-be is belép. 1938-tól a Külügyminisztériumban szolgál, először a Protokoll osztályon, majd Joachim von Ribbentrop stábjában. 1943 áprilisában, Martin Luther bukása után az Abteilung Deutschland utódaként megszervezett Innland II. osztály vezetője. A II. világháború

Wagner, Richard Wilhelm (Lipcse, 1813. május 22.–Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző. Operái, különösen a teuton és germán mitológiai történeteket feldolgozó művei nagy hatással vannak Adolf Hitlerre. Prózai munkáiban is szélsőséges nacionalizmusról tesz tanúbizonyságot, több írásában pedig nyíltan rasszista és antiszemita nézeteket vall.