Vörös Géza (Csabrendek, 1895. január 11.–Bp., 1958. november 21.) hivatásos katonatiszt, altábornagy. 1940–1941 folyamán a 2. hadtest vezérkari főnöke, 1942–1943-ban a 3. hadsereg vezérkari főnöke, 1943. február 1-jétől szeptember 15-ig a Honvéd Vezérkar főnökének hadműveleti csoportfőnöke, majd 1944. május 30-ig a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkára, azután a nyilas puccsig a 7. hadtest parancsnoka. A nyilasok

Vörös János (Csabrendek, 1891. március 23.–Balatonfüred, 1968. július 23.) hivatásos katonatiszt, vezérezredes, vezérkari főnök, 1941. augusztus 1-jétől az 1. hadsereg vezérkari főnöke, 1943. november 1-jétől a 2. hadtest parancsnoka. 1944. április 19-től Edmund Veesenmayer kívánságára a Honvéd Vezérkar főnöke; május 10-től vezérezredes. Komoly szerepet játszik Horthy Miklós kiugrási kísérletének meghiúsításában. Rövid bujkálás után jelentkezik a

Wagner, Gerhardt, dr. (Neu-Heiduk, Poroszország, 1888. augusztus 18.–München, 1939. március 25.) német orvos. Az NSDAP teljhatalmú egészségügyi megbízottja, a náci Orvosi Kamara vezetője. A náci Német Orvosszövetség egyik alapítója, 1933-tól parlamenti képviselő, 1934-től Birodalmi Orvosi Führer, Adolf Hitler környezetében az egyik legvadabb antiszemita; 1935-ben a fajvédelmi törvények támogatója, a zsidók mellett a súlyos, fertőző, örökletes

Wagner, Horst (Posen, ma Poznań, Lengyelország, 1906–1977) a német Külügyminisztérium Innland (Belföld) II. osztályán alosztályvezető; 1936-ban csatlakozik az SS-hez, 1937-ben az NSDAP-be is belép. 1938-tól a Külügyminisztériumban szolgál, először a Protokoll osztályon, majd Joachim von Ribbentrop stábjában. 1943 áprilisában, Martin Luther bukása után az Abteilung Deutschland utódaként megszervezett Innland II. osztály vezetője. A II. világháború

Wagner, Richard Wilhelm (Lipcse, 1813. május 22.–Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző. Operái, különösen a teuton és germán mitológiai történeteket feldolgozó művei nagy hatással vannak Adolf Hitlerre. Prózai munkáiban is szélsőséges nacionalizmusról tesz tanúbizonyságot, több írásában pedig nyíltan rasszista és antiszemita nézeteket vall.

Vajna Ernő (1913–Bp. 1945?) közlekedési tisztviselő, 1938-tól a nyilas párt tagja, Szálasi Ferenc közvetlen munkatársa; 1944 decemberétől a miniszterelnökség nyilas pártmegbízottja, 1945 januárjában Budapest védelmének pártmegbízottja. Az ostrom idején életét veszti.

Vajna Gábor (Kézdivásárhely, 1891. november 5.–Bp., 1946. március 12.) szolgálaton kívüli ezredes, 1942-től nyugállományban. A fűzfői gyártelepen kémelhárító, 1939-ben nyilas propagandatevékenység miatt elbocsátják. 1939-től nyilas parlamenti képviselő (Veszprém vármegye, II. lajstromos kerület), 1942-től a nyilas Pártellenőrzés országos vezetője. Szálasi Ferenc kormányában belügyminiszter. 1945. március 31-én Ausztriába menekül, amerikai fogságba kerül, ősszel Budapestre szállítják, népbíróság elé

Vallat, Xavier (1891–1972) jobboldali, antiszemita francia parlamenti képviselő, Charles Maurras katolikus, royalista és nacionalista politikai gondolkodó híve. 1941 márciusától a Commissariat général aux questions juives (CGQJ – Zsidóügyi Főbiztosság) vezetője. ~ szerint az antiszemita politikának Franciaország érdekeit, és nem a német érdekeket kell szolgálnia; legalista módon különbséget tesz a külföldi, hontalan, illetve francia állampolgárságú zsidók

Varga József (Bp., 1891. február 8.–Bp., 1956. december 28.) vegyészmérnök, 1932-től az MTA levelező, 1946-tól rendes tagja, 1939. július 25-től 1943. március 29-ig iparügyi miniszter, 1939. október 27-től 1943. március 29-ig kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. 1945 és 1952 között a Műegyetem tanára, 1952-től a veszprémi Nehézvegyipari Egyetem tanára.

Vasiliu, Constantin Z. román tábornok, 1940 és 1944 között belügyminiszter-helyettes, jelentős szerepet játszik a romániai zsidó- és cigányüldözésekben, a háború után bíróság elé állítják, kivégzik.