Vajna Ernő (1913–Bp. 1945?) közlekedési tisztviselő, 1938-tól a nyilas párt tagja, Szálasi Ferenc közvetlen munkatársa; 1944 decemberétől a miniszterelnökség nyilas pártmegbízottja, 1945 januárjában Budapest védelmének pártmegbízottja. Az ostrom idején életét veszti.

Vajna Gábor (Kézdivásárhely, 1891. november 5.–Bp., 1946. március 12.) szolgálaton kívüli ezredes, 1942-től nyugállományban. A fűzfői gyártelepen kémelhárító, 1939-ben nyilas propagandatevékenység miatt elbocsátják. 1939-től nyilas parlamenti képviselő (Veszprém vármegye, II. lajstromos kerület), 1942-től a nyilas Pártellenőrzés országos vezetője. Szálasi Ferenc kormányában belügyminiszter. 1945. március 31-én Ausztriába menekül, amerikai fogságba kerül, ősszel Budapestre szállítják, népbíróság elé

Vallat, Xavier (1891–1972) jobboldali, antiszemita francia parlamenti képviselő, Charles Maurras katolikus, royalista és nacionalista politikai gondolkodó híve. 1941 márciusától a Commissariat général aux questions juives (CGQJ – Zsidóügyi Főbiztosság) vezetője. ~ szerint az antiszemita politikának Franciaország érdekeit, és nem a német érdekeket kell szolgálnia; legalista módon különbséget tesz a külföldi, hontalan, illetve francia állampolgárságú zsidók

Varga József (Bp., 1891. február 8.–Bp., 1956. december 28.) vegyészmérnök, 1932-től az MTA levelező, 1946-tól rendes tagja, 1939. július 25-től 1943. március 29-ig iparügyi miniszter, 1939. október 27-től 1943. március 29-ig kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. 1945 és 1952 között a Műegyetem tanára, 1952-től a veszprémi Nehézvegyipari Egyetem tanára.

Vasiliu, Constantin Z. román tábornok, 1940 és 1944 között belügyminiszter-helyettes, jelentős szerepet játszik a romániai zsidó- és cigányüldözésekben, a háború után bíróság elé állítják, kivégzik.

Veesenmayer, Edmund (Bad Kissingen, 1904. november 12.–Darmstadt, 1977. december 24.) 1944. március 15-től SS-Brigadeführer, német diplomata. 1925-től az NSDAP tagja, 1932-től a Külügyminisztérium munkatársa. 1941 májusában Zágrábban a kollaboráns usztasa kormány megszervezője. 1944. március 19. után Németország teljhatalmú megbízottja Magyarországon. Szorosan együttműködik Adolf Eichmann-nal a magyarországi zsidók deportálásának megszervezésében. 1949. április 2-án Nürnbergben húsz év

Velics László (1890. április 20.–?) diplomata, 1921 és 1935 között a müncheni konzulátus vezetője, majd 1939-ig a genfi népszövetségi képviselet irányítója. 1939 és 1944 között az athéni követség vezetője Magyarország német megszállása után lemond, csatlakozik a Követi Bizottsághoz.

Tarpataky Zoltán (Tornaalja, 1898. május 10.–Bp., 1966. július 7.) rendőr főfelügyelő. Az I. világháborúból több magas hadikitüntetéssel szerel le, majd szolgál a lengyelországi Magyar Légióban is. 1924-től különböző fővárosi kerületek rendőr osztályparancsnoka, 1944. április 18-tól az V. (ma XIII.) kerület osztályparancsnoka. 1945. március 13-án a Budapesti Rendőrfőkapitányság Igazoló Bizottsága kihallgatását mellőzve, egyik beosztottja feljelentésére, koholt

Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25.–Bp., 1985. április 30.) író, újságíró, több mint húsz regény, ifjúsági regény szerzője. 1944-ben a magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertita zsidók képviselője, a Keresztény Zsidók Szövetségének vezetője. 1944 júniusában özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatja Horty Miklós kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát.

Teleki Mihály, gróf (Bp., 1896. április 20.–London, 1991. augusztus 20.) földbirtokos, 1935-től az Országos Mezőgazdasági Kamara alelnöke, földművelési miniszter (1938. november 15.–1940. december 30.). A német megszállás után a Magyar Élet Pártja elnöke, 1945-től emigrációban él.