Anielewicz, Mordecai (Varsó, 1919/1920–Varsó, 1943. május 8.) a háború előtt a Hasomer Hacair baloldali cionista mozgalom tagja, a varsói gettólázadás vezetője. 1939 szeptemberében szovjet területre menekül, megkísérel Romániába szökni, szovjet határőrök elfogják, bebörtönzik. Szabadlábra kerülése után visszatér Varsóba, 1940 januárjától a földalatti mozgalom egyik vezetője. Az 1942-es deportálás után a Zsidó Harci Szervezet vezetője. 1943.

Antal István, dr. (Kenderes, 1896. február 18.–Bp., 1975. szeptember 5.) ügyvéd, 1935–1936-ban, majd 1938–1942-ben az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Tárca nélküli nemzetvédelmi és propagandaminiszter Kállay Miklós kormányában. Sztójay Döme kormányában igazságügyi, valamint vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1946-ban a népbíróság és a NOT halálra ítéli, a köztársasági elnök az ítéletet életfogytiglani kényszermunkára változtatja; 1960-ban amnesztiát kap.

Abetz, Otto (Schwetzingen, 1903. március 26.–Düsseldorf, 1958. május 5.) náci diplomata, a Német Birodalom követe a Vichy-Franciaországban. 1931-től az NSDAP tagja, 1935-től a náci Külügyminisztérium munkatársa. 1939 júliusában kiutasítják Franciaországból, 1940 augusztusától 1944-ig tölti be a követi posztot Párizsban. 1941-től SS-Brigadeführer. ~, aki elvben minden politikai kérdésért felelős, egyben a német katonai és rendőri hatóságok

Aczél György (Bp., 1917. augusztus 31.–1991. december 6.) 1935-től a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja, a Hasomer Hacair cionista ifjúsági mozgalomban tevékenykedik. A német megszállás után az antifasiszta kommunista és cionista ellenállás résztvevőjeként zsidókat ment; a nyilas uralom idején többször szállít teherautókon élelmiszert, gyógyszert a Budapestről gyalogmenetekben deportáltak után. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága alkalmazottjának álcázva magát

Adamowicz, Irena (1910–1974) lengyel katolikus, a II. világháború előtt a katolikus Demokratikus Cserkész Szervezet egyik vezetőjeként jó kapcsolatokat épít ki a Hasomer Hacair baloldali cionista szervezet tagjaival. Jól beszél héberül, jiddisül. Fegyvereket csempész a varsói gettóba, 1942 tavaszán több lengyel és litván gettót is felkeres. A világháború után szociális munkás. A Yad Vashem 1985-ben a

Ágoston József (Tápiószentmárton, 1897. jún. 10.–?) rendőr főfelügyelő. 1921-ben lép a rendőrség szolgálatába, 1941 novemberétől 1945. október 2-ig a VIII. kerület osztályparancsnoka; 1945. július 20-án a II. számú Igazoló Bizottság feddéssel igazolja. 1946-ban népbíróság elé állítják azzal a váddal, hogy 1944 novemberében a Józsefvárosi pályaudvaron durván bánt a deportált zsidókkal, még azt is megtiltotta, hogy

Ahasvérus a keresztény antijudaista hagyomány szerint a hazátlan, örökké vándorló (bolygó) zsidó neve.

Albrecht (Weilburg, Alsó-Ausztria, 1897. július 24.–Buenos Aires, 1956. szeptember 14.) Habsburg királyi herceg. Az 1920-as években a legitimisták királyjelöltje, 1943-ban a Magyar Megújulás Pártja kormányzójelöltje, a náci Németország híve. Az újvidéki mészárlás irányítói ~ birtokáról szöknek Németországba. A háború végén kivándorol Argentínába.

Alexianu, Gheorghe a második világháború idején román megszállás alá került, a Dnyeperen és Dnyeszteren túli, a Bug folyóig terjedő terület, Transznyisztria kormányzója. A háború után háborús bűnösként kivégzik Romániában.

Álgya Papp Zoltán (Bp., 1895. március 18.–Hága, 1987. október 16.) altábornagy, az I. világháborúban százados, 1939-től vezérőrnagy, 1944. november 1-jétől altábornagy. Az 1930-as években Szófiában, Londonban, majd Washingtonban katonai attasé. 1941 júniusától 1941 decemberéig a Kárpát csoport vezérkari főnöke, 1943 októberétől Kárpátalja kormánybiztosa mellé beosztott tábornok, 1944 augusztusától az V. hadtest parancsnoka; 1946-tól hadifogoly a