Hogyan kerültek a zsidók az “Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” köteteibe?

Rudolf trónörökös politikai programjaként kiadott Kronprinzenwerk (A koronaherceg műve) az Osztrák-Magyar Mornarchia népeinek kölcsönös megismerésének és az őket összekötő testvéri érzés kialakításának szándékával íródott. Számos népéleti leírást tartalmaznak emiatt a kötetek. A zsidóság szokásainak megjelenítése a Galícia kötetben domináns. A kötet felvilágosult népleírásában a populáris zsidó szokások és a jellegzetes viselet a regionális sajátságok megjelenítője lett. A zsidó felvilágosodás látásmódját és általánosító megfogalmazásait a galíciai zsidókról a bécsi zsidó történetíró, a Leo Herzberg-Fränkl formálta meg az új monarchikus emlékezeti kánon számára.

A monografikus sorozat a hászid zsidóságot és csodarabbijait mászkil olvasatban Magyarországon kívüliként, a szomszédos terület sajátosságaként mutatta be. A tradicionalitásra törekvő zsidó vallásosságról alkotott képet a szerző, Leo Herzberg-Fränkl a népéleti leírásokba illesztette. Az atyáik világából kilépő zsidókkal szemben ez a világ testesítette meg az ősit kereső népleírás számára a figyelmet érdemlő területet. Ez ugyanakkor egy felvilágosult racionális kritikába is ágyazódott, ami kellőképpen eltávolította a bemutatott életformát és az érdeklődésre számot tartó jelenségeit a nyugati polgári világtól. Herzberg-Fränkl a csodarabbit a babonaként megnevezett hiedelmek sorába illesztette, pusztán egy jelenséggé téve az őrző-védő amulettek, jóslások, temetőhöz és túlvilági hiedelemlényekhez kötődő praktikák között. A csodarabbi egyúttal Galícia jellemzőjévé is vált, miközben a hászidokat a Talmudnak túlzott követőiként mutatta be a Monarchia művelt keresztény olvasói előtt.

How did Jews get into the written and illustrated volumes of the Austro-Hungarian Monarchy?

The Kronprinzenwerk (The Crown Prince’s Work), published as part of Crown Prince Rudolf’s political programme, was written with the intention of promoting mutual understanding and fraternal feeling between the peoples of the Austro-Hungarian Empire. The volumes contain numerous ethnographic descriptions to this end. The description of the customs of the Jews predominates in the Galicia volume. The volume’s enlightened ethnographic description of popular Jewish customs and typical costume became a representation of regional idiosyncrasies. The Jewish Enlightenment’s vision and generalizations about Galician Jews were shaped by the Viennese Jewish historian Leo Herzberg-Fränkl for the new monarchical canon of memory.

The monographic series presented Hasidic Jewry and its wonder rabbi as alien to Hungary in a Meskhel reading, as a peculiarity of the neighbouring territory. The author Leo Herzberg-Fränkl’s picture of Jewish religiosity as a traditionalist was integrated into the ethnological descriptions. In contrast to the Jews who had stepped out of the world of their fathers, this world embodied the territory worthy of attention for the ethnographer in search of his ancestors. At the same time, it was embedded in an enlightened rational critique, which sufficiently distanced the way of life and its phenomena of interest from the Western bourgeois world. Herzberg-Fränkl placed the miraculous rabbi within the range of beliefs described as superstitions, making him a mere phenomenon among the guardian-protective amulets, divinations, practices associated with cemeteries and beliefs about the afterlife. The wonder rabbi also became a feature of Galicia, while presenting the Hassids as exaggerated followers of the Talmud to the Monarchy’s educated Christian readers.

Galíciai zsidó temetés a Kronprinzenwerkben

Galician Jewish funeral at the Kronprinzenwerk

© ADT

Zsidó esküvői szertartás a Kronprinzenwerkben

Jewish wedding ceremony at the Kronprinzenwerk

© ADT

Idealizált kép egy galíciai zsidó család pészah-ünnepéről

Idealised picture of a Galician Jewish family celebrating Pesah

© ADT