A Tóra világosságánál nincs sötétség

A felvilágosodás fényszimbolikája gyakran visszatérő eleme volt az orthodox zsidókat megváltoztatni akaró neológ izraelita közbeszédnek. Az orthodoxokat visszamaradottaknak titulálták, a „lelkek sötétségéről, ijesztő tudatlanságáról” írtak.

A felvilágosodás fényszimbolikája, amely a modern művelt Nyugatot a fénnyel, ellenben a rajta kívül eső világot: a kelet-európai perifériákat és más kontinenseket – köztük főként fekete Afrikát – a sötétséggel, az elmaradottsággal azonosította, részévé vált a zsidó felvilágosodás érvrendszerének is. A kelet-európai zsidó vallásosság így vált a felvilágosult, nyugati, középosztálybeli zsidó kultúra ellentétpárjává. Az orthodoxia válasza erre az isteni kinyilatkoztatás, a Tóra fényének középpontba állítása volt. Az orthodox publicisták Szabolcsi Miksa ilyen hangvételű cikkeiről, az Egyenlőség „zsidó felekezeti közlöny” voltát megkérdőjelezve így írtak: „Azt persze hiába magyarázzuk ez uraknak, hogy e sötétség agyrém, mert nem lehet sötétség ott, a hol világosság örök forrásából, a thórából meritenek és hogy azok közt, kikre a tudatlanság és rosszakarat a ’csodarabbi’ névvel minden rosszat vél rákenni, a zsidó tudomány nagy fáklyavivőivel is találkozunk. (…) a kit elfogulttá tesz a gyűlölet (…) ha módját ejtheti, hát dühös czikkeket ír a csodarabbik és zsidóság visszamaradott elemei ellen.” (Zsidó Híradó 1901. márc. 14./ 7. Hirek – Az újfehértói csodarabbi…)

With the light of the Torah there is no darkness

The light symbolism of the Enlightenment was often a recurring element in the Neolog public discourse that sought to change orthodox Jews. The Orthodox were labelled as backward, describing them as people with a ‘darkness of spirit, frightening ignorance’.

The Enlightenment’s symbolism of light, which identified the modern educated West with light as opposed to the world outside it – the peripheries of Eastern Europe and other continents, such as black Africa, with darkness and backwardness, became part of the Jewish Enlightenment’s argumentation. Eastern European Jewish religiosity thus became the antithesis of the enlightened, Western, middle-class Jewish culture. Orthodoxy’s response to this was to focus on the Almighty’s revelation to Moses and the centralizing idea of the light of the Torah. Orthodox publicists, questioning Egyenlőség’s status as a “Jewish denominational bulletin”, wrote of Miksa Szabolcsi’s such themed articles: “It is of course in vain to explain to these gentlemen that this darkness is an absurdity, because there can be no darkness where they draw light from the eternal source of the Torah, and that among those on whom ignorance and malice seeks to impute all evil with the name ‘miracle rabbi’, we also meet the great torchbearers of Jewish scholars. (…) those who are prejudiced by hatred (…)  if they can find a way, write angry articles against the miracle rabbis and the backward elements of Judaism." (Zsidó Híradó of 14 March 1901 / News 7 – The wonder rabbi of Újfehértó…)