Hogy nézett ki egy öregdiák találkozó?
Az egykori hunfalvi tanítványok 1935-ben a jahrzeiton határozták el, „hogy ki fogják adni a Rebbe részletes biográfiáját”. A kiadott könyv a Toldot S’muél = Sámuel származása; az életrajzok szokásos címe, ami a felmenőkre utal, mivel az elhunyt genealógiai emlékezetét, ősei érdemeit is megjelenítik. A rákövetkező zarándoklaton Roth Henrik értelmezésében „a nagy látogatottsághoz hozzájárult az a körülmény, hogy a gaon életrajza (Tajldajsz S’müél) megjelent és ebből a Zsidó Újság is közölte a legjellemzőbb és legfontosabb részleteket. Felelevenedett a nagyközönség előtt a gaon nagy egyéniségének sok apró ragyogó jellemvonása és egy-egy részlet olvasásánál minden növendékének lelki élményben volt része, illetőleg a régi lelki élmény újra feltámadt.” (Zsidó Újság 1936. jún. 11./ 3. A halhatatlan hunfalvi gaon szellemében… [Írta:] Roth Henrik)
A rebbe 1919-ben bekövetkezett halála után spontán módon tanítványi közösség és zarándoklat alakult ki a hunfalvi jesíva és Smuel Rosenberg rabbi körül. Az öregdiák-egylet legitimitását ebből az atya-gyermek viszonyból eredeztette. „Immár tiz éve ennek a nagy veszteségnek és azóta, minden évben égi szózatként visszhangzik fülünkbe a Mester bucsuszava: »Egyszer egy évben látogassatok el hozzám…« És mi ünnepélyes igéretünknek eleget téve, zarándokolunk a nagy Mester sirjához.” (Zsidó Újság 1929. jún. 28./ 8-9. „…Egyszer egy évben…” Irta: Guttmann József, Torna) – írta 1928-ban Guttmann József. A rebbe sírját főként a tanítványok keresték fel. Szűkebb vonzáskörzetébe Kassa és Eperjes tartozott, azonban Pozsonyból, Budapestről, Pápáról, Zentáról, Nagyváradról és Galíciából is érkeztek a jahrzeitjára. Zsúfolt szerelvények, különvonatok ontották a zarándokokat, a jelentősebb rabbik, rebbék pedig autóval érkeztek. „Egész nap zarándokolnak a nagy cadik sírjához. – tudósít az orthodox sajtó – Imádkoznak a hívek. Mindenki baját ecseteli és kéri a Megboldogultat, hogy az Égi trónus elé vigye az ő nagy kérését.” (Zsidó Újság 1929. jún. 21./ 5. A hunfalvi alapkőletétel a szerdai emlékezetes Jahrzeiton)
How did an alumni meeting look like?
The former students of Hunsdorf/Hunovce decided at the jahrzeit in 1935 “to publish a detailed biography of the Rebbe". The book published is Toldot S’muél = The Descent of Samuel; the usual title for biographies, referring to ancestry, since the genealogical memory of the deceased, the merits of his ancestors, are also displayed. The following pilgrimage, as interpreted by Henrik Roth, “was greatly attended by the fact that the biography of the Gaon (Tajldajsz S’muél) was published and the Jewish Newspaper published the most characteristic and important excerpts from it. Many of the small brilliant traits of the great personality of the Gaon were brought to life before the public, and each of his students had a spiritual experience, or rather the old spiritual experience was revived, when reading a single detail." (Zsidó Újság 11 June 1936 / 3. In the spirit of the immortal Gaon of Hunfalva… [By:] Henrik Roth)
After the death of the rebbe in 1919, a community of disciples and a pilgrimage spontaneously developed around the Yeshiva of Hunovce and Rabbi Shmuel Rosenberg. He derived the legitimacy of the alumni association from this father-child relationship. “It is now ten years since this great loss, and every year since, the Master’s bushel echoes in our ears like a heavenly melody: ‘Once a year, come and visit me…’ And we, in solemn promise, make pilgrimage to the great Master’s shiur." (Zsidó Újság 28 June 1929 / 8-9. “…Once a year…" József Guttmann, Torna) – written in 1928 by József Guttmann. The grave of the rebbe was visited mainly by the disciples. The rebbe’s immediate area was Kosice and Presov, but there were also visitors from Pressburg/Bratislava, Budapest, Pápa, Senta, Oradea and Galicia. Crowded trains and special trains brought the pilgrims, and the more important rabbis and rebbes arrived by car. “All day long pilgrimages to the tomb of the great tzadik," reports the Orthodox press, “the faithful pray. Everyone is recounting his troubles and asking the Blessed One to bring his great petition to the Heavenly Throne." (Zsidó Újság 21 June 1929 / 5. The laying of the foundation stone in Hunovce on Wednesday’s memorable Jahrzeit)
Az 1842-ben Tiszafüreden született hunfalvi rabbi, Rosenberg Sámuel sírköve. A pozsonyi jesívában Haszam Szofer fiánál, a Kszáv Szofernél tanult. Ő alapította a hunfalvi jesivát, mely korának egyik legjelentősebb intézményévé vált.
The tombstone of Samuel Rosenberg, rabbi of Hunfalva/ Huncovce, born in Tiszafüred in 1842. He studied at the yesivah in Pozsony/ Bratislava with Ksav Sofer, son of Chasam Sofer. He founded the yeshiva in Hunfalva/ Huncovce, which became one of the most significant institutions of its time.
© OR-ZSE Könyvtára