Hogyan jelent meg a revíziós propaganda az orthodoxiában?

Az orthodox sajtóban a második világháborús határmódosítások által „visszatért nagy hitközségeket” bemutató eufórikus cikksorozatok a két világháború közötti természetjárás, turizmus és utazási kultúra jelenségeit helyezték egy szűk városi orthodox középrétek vallásos világképének keretei közé.

Az orthodox lap két síkon: hitbuzgalmin és közösségi jogvédelmin, tematizálta az antiszemitizmus és a jogfosztó rendelkezések kérdését. Az orthodox lapban a megvalósult revízió kérdését – amikor nem az államhatalom zsidókat érintő jogalkotásáról volt szó – a publicisták az orthodox vallási reneszánsz jegyében a vallási értelmező hagyomány keretében eszkatologikus perspektívába illesztették. A katolikus reneszánszhoz hasonlatosan, az orthodox publicisztika az első világháborúra erkölcsi süllyedésként tekintett, ország területvesztése pedig megtéréssel kezelhető büntetésként jelent meg. Ez az értelmezés, mind katolikus, mind orthodox izraelita vonalon a revíziónak vallási olvasatot adott. Háborút és Trianont a 19. század végi vallási közöny miatt kirótt isteni büntetésnek tekintette, amitől csak a történelmet aktívan alakító Istenhez való megtérés által lehet megmenekülni.

A revízió retorikája keretté és felhasznált nyelvezetté vált az impériumváltás zsidókat diszkrimináló törvényeinek revideálására is. Az új impériumváltás okozta egzisztenciális gondokra, amelyek az iparjogosítványok revíziójából fakadtak, apologetikaként az egykor elcsatolt zsidóság idegen impérium alatti magyar-hűsége tűnt fel. „Ki vállalja a felelősséget a még a II. zsidótörvényen is messze túlmenő exisztenciapusztításokért és az ezek során elkövetkező tömegtragédiákért? Kegyelmet az ártatlanul pusztulásra elitélt hazafias felvidéki zsidóság számára!” (Orthodox Zsidó Ujság, 1939. jún. 10./ 1. Kegyelmet a felvidéki iparreviziónál!) Az iparrevíziót a hivatalos értelmezés is összekötötte az elcsatolt terület zsidóinak „nemzethűségével”. Az antiszemita propaganda pedig a határon túli zsidóság más impérium alatti hűtlenségének vádjával támadta a visszakerült zsidó közösségeket, és keresett ürügyet a jogfosztások igazolására.

In what sense Hungary’s revisionist politics was present within the Orthodoxy?

In the Orthodox press, euphoric series of articles about the return of the great communities’ of faith, ‘brought back’ by the border changes of the Second World War, placed the phenomena of interwar hiking, tourism and travel culture within the religious worldview of a narrow urban Orthodox middle-class.

The Orthodox newspaper thematised the issue of anti-Semitism and disenfranchisement on two planes: religious fervour and community rights. In the Orthodox newspaper, the question of the revision that was carried out, when it was not a question of legislation by the state power affecting Jews, was placed by the publicists in the context of the Orthodox religious renaissance in an eschatological perspective within the religious interpretative tradition. As in the Catholic Renaissance, Orthodox publicism saw the First World War as a moral descent and the loss of territory as a punishment that could be dealt with by conversion. This interpretation, both Catholic and Orthodox Israelite, gave the revision a religious reading. War and Trianon were seen as divine punishment for religious indifference at the end of the 19th century, from which one could only escape by repenting to God, who actively shaped history.

The rhetoric of revision also became a framework and a language used to revise the discriminatory laws of the change of empire against Jews. The apologetics for the existential problems caused by the new change of empire, which arose from the revision of industrial rights, was the Hungarian loyalty of the once-annexed Jews under the foreign empire. “Who will take responsibility for the destruction of existence and the mass tragedies that followed, even far beyond the Second Jewish Law? Mercy for the patriotic Highland Jewry, condemned innocently to destruction!" (Orthodox Jewish Newspaper, 10 June 1939 / 1.) The industrial revision was also linked by the official interpretation to the “national loyalty" of the Jews of the annexed territory. The anti-Semitic propaganda attacked the repatriated Jewish communities by accusing them of disloyalty to the Jews of the other empires and sought excuses to justify the deprivation of rights.