Miért mondtak imát a hazáért és a királyért?

Jelinek Karolina Győrben használt imakönyve a Mirjam női imakönyvek egy összefűzött példánya (colligatum), amely – számos modern polgári női élethelyzetben mondott ima mellett – tartalmazza a száműzetésben a királyért és az országért mondandó ima 1917-es változatát is. Szerkesztője Kiss Arnold budai rabbi. A neológ izraelita női imakönyvek sajátja, hogy a nemzethez való igazodás és a nyelvi magyarosodás kifejezőiként egynyelvűek, héber szövegváltozat nélkül, csak magyarul közölnek imaszövegeket. A királyért és a hazáért mondandó ima, amely a város jólétére is kiterjed, a Hanoten tesuá [„Ki segedelmet adott a királyoknak…” (Zsolt 144,10)] kezdetű imák magyar változata, amelyet erősen áthat az első világháborús patrióta közbeszéd. Az állam, vagy a nem-zsidó uralkodó jólétéért mondott szombati és ünnepi ima az Örökkévalóval folytatott párbeszédbe emelte be a nem-zsidó világi hatalomért mondott imát. Az istentiszteletek imái a szentélybéli áldozatokat helyettesítették. Az uralkodóért mondott ima a zsidóság és a hatalom viszonyának fontos kifejeződése volt. Az állam jólétéért mondott zsidó ima a zsidó közösség attitűdjét jelenítette meg azon ország iránt, amelyben élnie kellett. Az európai askenáz zsidóság legtekintélyesebb középkori szentírásmagyarázója Rabbi Slomo ben Jichák (Rási). Rási Jeremiás prófétára hivatkozva hangsúlyozta, hogy a népek királyaiért is kell imádkozni. Abból vezette le, hogy a világ 70 népéért a sátrak ünnepén a jeruzsálemi szentélyben hetven ökröt mutattak be áldozatként. A gyakorlatnak így a bibliai időkből eredeztették a gyökereit, és a Habsburg Birodalomban a 18. század elejétől követhető nyomon. Jelinek Karolina imakönyvében IV. Károlyért mondott imádság a koronázás nemzeti és izraelita közbeszédét egyszerre jeleníti meg a háborús propagandával, és a jövőre vonatkozó társadalmi elvárásokkal.

Why did they pray for the country and the king?

The prayer for the ruler was an important expression of the relationship between Judaism and power. The Jewish prayer for the welfare of the state represented the attitude of the Jewish community towards the country in which it had to live. In Karolina Jelinek’s prayer book, the prayer for Charles IV presents the national and Israelite public discourse of the coronation with both war propaganda and social expectations for the future.

Ima az uralkodóért és a hazáért

Prayer for the Sovereign and the Fatherland

© Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr