Munkások és válságok

A Koestlin-gyár az 1900-as években a magyar piac mellett Bukaresttől Kis- Ázsián át Konstantinápolyig exportálta termékeit, de a Monarchia keretében Ausztriába is szállított. A cég 1906-ban aratta első szakmai sikerét, amikor az Országos Ipartestület –a Koestlin L. és Társai győri keksz- és süteménygyárnak ítélte oda legmagasabb kitüntetését, az aranyérmet. A cég 1913-ban már ezer embernek adott munkát. A munkaidő reggel fél héttől este hatig tartott. Az első világháború alatt a hadsereg és a lakosság igényei ugrásszerűen megnőttek, s a Koestlin-áruk Monarchia-szerte keresettek voltak, a győri üzem így a magyarországi kekszgyártás központja lett.

Az 1929–1933-as válság a munkások létszámcsökkenését hozta el. Számuk az 1930-as évek elejére 600-ra csökkent. A konkurenciaharc a termékek árát rövid idő alatt 30–40%-kal lecsökkentette. A helyzetet mérsékelte, hogy a magyar piacról 1929-re a kiszorították a csokoládé- és cukorkabehozatalt. A győri kekszgyár Bécsben, majd Budapesten is több lerakatot nyitott, de veszteséges maradt.

A csőd megelőzése céljából 1930-ban a Magyar Ipari Jelzáloghitelintézet nyújtott hosszú lejáratú exporthitelt, amelynek igénylését a főispán is támogatta, mivel a gyárban főleg nők dolgoztak, akik között sok volt a családfenntartó. Egzisztenciájuk elvesztése szüleik és testvéreik bevételének elapadása is lett volna. A hitel elnyerése végett a cég 1931-ben közkereseti társaságból részvénytársasággá alakult át. A gyár veszteségességének azonban csak az évtized végének háborús konjunktúrája tudott véget vetni.

A gazdasági válság a Schmidl cukorkagyára is hatott. Schmidl cége 1933-ban a Magyar–Holland Bank közreműködésével egybeolvadt az 1923-ban alapított győri Pannonia Magyar–Holland Kekszgyár Részvénytársasággal. Schmidl Henrik János befolyása meg maradt az új Schmidl-Pannonia Egyesült Csokoládé- és Kekszgyár Részvénytársaságban is.

Workers and crises

In addition to the Hungarian market, the Koestlin factory exported its products from Bucharest to Constantinople via Asia Minor in the 1900s, but also to Austria within the framework of the Monarchy. By 1913, the company employed 1,000 people. During the First World War, the demand from the army and the population grew by leaps and bounds, and Koestlin biscuits were in demand throughout the Monarchy, making the Győr factory the centre of biscuit production in Hungary. The crisis of 1929-1933 led to a reduction in the number of workers. However, it was only the wartime boom of the late 1930s that put an end to the factory’s losses. The economic crisis also affected Schmidl’s candy factory.

A budapesti Csokoládéház reklám papírzacskója az 1930-as évek második feléből Koestlin márkanév feltűntetésével

Paper bag advertising the Budapest Chocolate House from the second half of the 1930s with the Koestlin brand name

© Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest