Milyen kompetenciák kellettek a modern ipari vállalkozásokhoz?

Győr régi kereskedői és ipari elitje által létrehozott szeszgyár problémái mutattak rá a modern szaktudás, és a kifelé mutató kapcsolatháló fontosságára, amelyet Lederer Ágoston testesített meg azzal, hogy 1895 szeptemberében Bécsből, a Wiener Bankvereintól megvásárolta a gondokkal küzdő győri szeszgyár részvénycsomagját. A szeszgyári részvények több mint 90%-a lassan a Lederer család kezébe került. Formálisan ugyan megmaradt részvénytársaságnak, mivel néhány régi győri tulajdonos – a nyereségből származó részesedés reményében – nem volt hajlandó megválni a részvényeitől, de a gyár fokozatosan családi vállalattá vált. Az igazgatótanács elnöki tisztségét Lederer nem kívánta betölteni, az igazgatótanácsba befolyásos – politikai kapcsolatokkal rendelkező – embereket választott. Az új gazdasági értelmiségnek számító, közgazdász-jogász végzettségű győri Wottitz testvérekre – Wottitz Károlyra és Gusztávra – támaszkodott a vezetésben, s ő maga a háttérből irányította a vállalatot. (Korábban a szeszgyár válságának idején ugyanis – bécsi tanulmányaiból és itthoni munkába állásának éveiből eredően – Wottitz Károlynak volt kapcsolata a Wiener Bankverein és Lederer felé. A Wottitz testvérek – ellentétben a régi tulajdonosokkal – Lederer idején is megőrizték meghatározó pozíciójukat a gyár működtetésében.)

Lederer Ágoston életútja, családi háttere legalább olyan fontos, mint a Győr-Bécs vonalon szerveződő kapcsolatai. Csehországban született 1857-ben, Bécsben tanult vegyészetet, majd francia, brit és más nyugati közgazdasági tapasztalatokat szerzett. Apja jungbunzblaui szeszgyárát is vezette. A Monarchia ipari életének jól ismert alakja volt. Közreműködésével jött létre az Osztrák Vasúti Forgalmi Rt., a Magyar Vasúti Forgalmi Rt., a Brünn-Königsfeldi Gép- és Vagongyár Rt., az olasz Ausiliare Vasúti Forgalmi Intézet Rt. és a Simmeringer Vagongyár. A szeszgyár vezetését – a korábbi igazgató halálát követően – 1911-ben vette át személyesen. Ekkor családjával együtt a gyárépületben lévő igazgatói lakásba költözött, és magyar állampolgárságot szerzett. A gépipar szintén foglalkoztatta Lederert. Még 1896-ban elindította Bécsből a győri vagongyár alapítását. Ez szorosan összefonódott a szeszgyárral és a Wottitz testvérekkel. A vagongyár – bár látszólag részvénytársaság volt – részvényeinek többségét a Lederer család birtokolta, a fennmaradó rész a szeszgyári szakembergárda tulajdonában volt. A részvényesek közül hiányzott a nagykereskedelmi tőke. 1901-ben 1700 munkást foglalkoztatott a gyár. A következő évtől viszont gondokkal küszködtek, osztalékot sem tudtak fizetni. Részvényeit Lederer Ágoston végül eladta a Wiener Bankvereinnak. A Monarchia felbomlását követően visszaköltözött Bécsbe.

What competences are needed for modern industrial enterprises?

The problems of the distillery, established by Győr’s old merchant and industrial elite, highlighted the importance of modern know-how and an outward-looking network of contacts, embodied by Ágoston Lederer. The life of Ágoston Lederer, his family background, is as important as his contacts on the Győr-Vienna line. He was born in the Bohemia in 1857, studied chemistry in Vienna, and gained experience in French, British and other Western economics. Lederer was also interested in the mechanical engineering industry. In 1896, he set up the Győr wagon factory from Vienna. This was closely linked to the distillery and the Wottitz brothers. He relied on the Wottitz brothers – Károly and Gusztáv Wottitz – who had a degree in economics and law and were considered a new economic intellectual, to manage the companies in Győr.

© Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér – Helyismereti Gyűjtemény, Győr