Hogyan jelentek meg az izraeliták a város életében?

A régi győri gazdasági elit profilja a gabona- és a terménykereskedelem volt. Az ismert, főként német családok mellett jelen voltak a zsidó családok is. Virilistaként például Schreiber Ignác gabona-, Meller Károly sertéskereskedő hatott leginkább a győri 19. század végi városképre – a kereskedelemből származó vagyona révén. Schreiber a város gabonakereskedelmének aranykorában szerezte vagyonát. Bérházai – amelyekbe a felhalmozott tőkéjét fektette – ma is meghatározzák Győr arculatát. Az izraelita virilisták között említendő még Pfeiffer Fülöp orvos, hitközségi elnök. Egyike volt az igen kevés értelmiségi foglalkozású virilistának. Adója túlnyomó része viszont nem orvosi praxisából, hanem bérházai (Újlak u. 16., 27., a Czuczor u. 9., a Közép u. 2., és a Szél u. 3.) jövedelméből származott.

A helyi gazdasági elitben a 19. század végén az ipari jellegű tevékenységek közül az építőipar volt a legjelentősebb, ezt a malomipar követte és a gyáripar zárta. Utóbbi izraelita virilistája Meller Ignác gyáros és hitközségi elnök volt. 1900-ban a három iparág különböző vallású virilista képviselőinek együttes jövedelme alig volt magasabb, mint az ügyvédeké. Idővel a gyáriparosok háttérbe szorították a jogász végzettségű értelmiséget a virilisták között. A jövedelmező malomipar mellett fokozatosan nőtt Kohn Ignác olaj-, Richards Richard textil- és Schmiedl János cukorkagyáros jövedelme. Deutsch Gyula és Paskesz Samu téglagyárosok szintén jelentős bevétellel rendelkeztek a századfordulón. A legnagyobb adózók körében a kisipar is megjelent 1910-től, Grünwald István asztalos személyében. A Nagy Háborút követő években a földbirtokosok, az állatkereskedők, a rövidáru- és vegyeskereskedők, a gyártulajdonosok, a vendéglősök és a hentesek jövedelme volt jelentős. A válságos évek felértékelhették a földtulajdont: a földbirtokosok és bérlők először töltöttek be virilistaként fontos szerepet. Az 1920-as évek végét a dualizmusban meghatározó virilista nemzedék eltűnése jellemezte a vas-, fűszer-, vegyes-, rövidáru-kereskedők és a cukrászok esetében. Az 1930-as évek végére pedig a zsidótörvények hatottak. A régi zsidó kereskedőket felváltó emberek sokkal szerényebb jövedelmet értek el.

How did the Israelites enter the life of the city?

The profile of the old economic elite of Győr was grain and produce trade. Besides the well-known, mainly German families, there were also Jewish families. Ignác Schreiber made his fortune in the golden age of the city’s grain trade. His tenement houses still define the image of Győr today. Fülöp Pfeiffer, a doctor and chairman of the local Jewish community, was an intellectual, but his wealth came from the income from his tenement houses. Among the local economic elite, construction was the most important industrial activity at the end of the 19th century, followed by milling and then manufacturing.

Győri látkép képeslapon
View of Győr on a postcard
© Glässer Norbert