Ki volt Glück József?

Glück József Székesfehérvárott született izraelita családban 1878-ban. Itt végezte iskoláit és sajátította el a fényképész szakmát. Mestervizsgát Münchenben tett 1909-ben. 1898-ban nyitott Győrben műtermet a Deák Ferenc utca 13. szám alatti (Aradi vértanúk útja ma), 1901-ben átvette Papp Albert Deák Ferenc utca 5. szám alatti műtermét is, amely később Glück műteremként vált ismertté. Bár utcaképek és képeslapok a 19. század végéről is fennmaradtak helyi fotósoktól, történeti szempontból Glücknek főként az utcaképei pótolhatatlanok. Hozzávetőlegesen 200 győri városkép kötődik a nevéhez a 20. század első harmadából. Az építkezéseken és műemléki kulisszákon túl meglátta a város munkásait, az utcákon sétálókat, a gyerekeket, a Kis-Dunában vagy a Cziráky uszodában fürdőzőket. Győr élő utcaképét adta vissza. Munkáját kortársai elismerték, számos fényképkiállításról elismeréssel tért haza.

A korabeli szakmai szervezetek és helyi egyesületek révén több szálon szervesült a város társadalmába. A Magyar Fényképészek Országos Szövetségének 1926-tól elnöke. A győri ipartestület gazdasági bizottságának 1935-től úgyszintén elnöke, 1921-től a fotószakosztály alelnöke lett. A Győri Ének-és Zeneegylet háznagya, a tűzoltótestület pénztárnoka, a mentőegyesület választmányának tagja, a Győri Neológ Izraelita Hitközség iskolabizottságának tisztségviselője, a város törvényhatósági bizottságának tagja volt.

Pályájában és társadalmi beágyazottságában törést a zsidótörvények okoztak. A város törvényhatósági bizottságából 1939-ben kizárták. 1942. május 1-jével iparát megszüntették. 1944 májusában családjával együtt gettóba zárták. 1944. június első felében feleségével, Singer Jankával Auschwitzba deportálták. Haláluk pontos dátuma ismeretlen. A vészkorszakot fiuk élte túl, aki 1990-ben Izraelből látogatott vissza Győrbe apja fotókiállításának megnyitójára.

Who was József Glück?

József Glück was born into a Jewish family in Székesfehérvár. He also studied in Munich. He opened a studio in Győr in 1898. Although street photographs and postcards from the end of the 19th century by local photographers have survived, from a historical point of view, Glück’s street photographs are irreplaceable. Through professional organisations and local associations of the time, he was integrated into the city’s society in many ways. His career and social integration were disrupted by the Jewish laws. The Holocaust was survived by his son, who returned to Győr from Israel in 1990 to attend the opening of his father’s photographic exhibition.

© Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér – Helyismereti Gyűjtemény, Győr