Authors: Gellért Ádám Publication date: 2012-08-17 Publikálva: Élet és Irodalom LVI. évfolyam, 33. szám, 2012. augusztus 17. 1944 kora nyarán a magyar hatóságok Kassán közel tizenkétezer embert megfosztottak minden vagyonuktól. majd egy üresen álló téglagyárba kényszerítették őket. Családok ezrei nyomorogtak hetekig étlen szomjan, míg be nem gördültek a táborba a marhavagonok. A honlapunkon is olvasható tanulmány a

Authors: Laszák Ildikó Publication date: 2009-05-01 „Horthy, aki 1944 tavaszán a zsidóügyek intézésében szabad kezet adott a kormánynak, végül július 7-én leállíttatta a deportálásokat. Döntésében számos tényező szerepet játszott. A kormányzót egyrészt komolyan nyugtalaníthatták az egyre szaporodó külföldi tiltakozások és a gyorsan romló katonai helyzet, másrészt pedig az auschwitzi jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülése is politikája átgondolására

Authors: Pécsi Katalin Publication date: 2016-02-07 „Most, amikor a tábori „életről” szeretnék valamiképpen mégis csak képet adni, legkézenfekvőbbnek az látszik, hogy a túlélők visszaemlékezéseihez forduljak. Az alábbi szövegek nem történészek szakmunkái tehát, hanem olyan „civileké”, akik fontosnak tartották életük egy pontján, hogy elmondják, leírják ami velük és sorstársaikkal történt. Helyettük a „tanúskodást” ilyen hitelesen senki

Authors: Wolf Kaiser Publication date: 2008-08-01 Fordította: Széles Gábor „A „koncentrációs tábor” kifejezésről (…) sokan a zsidók meggyilkolására asszociálnak. Ennek az az oka, hogy nem egyértelmű a különbség a nemzetiszocialisták koncentrációs táborai (mint pl. Dachau, Buchenwald, Mauthausen, stb.) és a megsemmisítő táborai (mint pl. Treblinka, Belzec, Sobibor stb.) között. Rendszerint ismeretlen a diákok előtt az

Authors: Pécsi Tibor Publication date: 2009-05-01 „A holokauszt oktatásával kiemelten foglalkozó szaktanárként régóta foglalkoztat a náci gettók témája. Írásomban arra keresem a választ, hogy a gettónak hol van a szerepe a nemzetiszocialista faji politikában, mennyire fontos lépcsője annak a folyamatnak, amelyet a nácik a „zsidókérdés végső megoldásának” neveztek, tehát a holokausztnak. Nyilvánvaló vált számomra, hogy

Authors: Dubcsik Csaba Publication date: 2010-01-01 „A kontextus tehát, amelybe a roma Holokausztot helyezni kell, az nem a cigányság története (nem mintha az nem lenne tanításra érdemes, éppen ellenkezőleg, csak nem a holokauszt kapcsán kell tárgyalni), hanem a második világháború alatti európai népirtások kontextusa. A kiindulópont a náci ideológia és a náci Németország gyakorlata, amely

Authors: Szita Szabolcs Publication date: 2016-02-07 „Az 1944. március 19-i német megszállás tragikus fordulat volt hazánk történetében. Alapot adott az ország kirablásához, majd elpusztításához, a Szálasi-puccshoz, összességében egymilliónál több, közte közel hatszázezer zsidó hazánkfia halálához vezetett. Az ország elvesztette nemzeti vagyonának 40 százalékát. A megszállóknak magyar földön érdemi ellenállással nem kellett számolniuk. Zavartalanul kivitelezhették a

Publication date: 2008-10-01 Publikálva: Valóság, 2008. október LI. évfolyam 10. szám A második világháború utáni publicisztika és történetírás is azzal vádolta a két háború közötti magyar kormányokat, hogy expanzionista, a trianoni szerződés területi módosítására törekvő külpolitikát folytattak, s ezáltal zavaró tényezőként léptek fel a közép-európai térségben. (…) Megalapozott-e vajon e nézet? A két háború közötti