Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.
Fogalom
Áttérés valamely vallásfelekezetről egy másikra. A zsidók körében a keresztény hitre való áttérés a polgárosodással és asszimilációval függött össze, de a modern kori zsidóüldözések következtében is sokan változtattak vallást.
Ki kicsoda
Vajna Gábor (Kézdivásárhely, 1891. november 5.–Bp., 1946. március 12.) szolgálaton kívüli ezredes, 1942-től nyugállományban. A fűzfői gyártelepen kémelhárító, 1939-ben nyilas propagandatevékenység miatt elbocsátják. 1939-től nyilas parlamenti képviselő (Veszprém vármegye, II. lajstromos kerület), 1942-től a nyilas Pártellenőrzés országos vezetője. Szálasi Ferenc kormányában belügyminiszter. 1945. március 31-én Ausztriába menekül, amerikai fogságba kerül, ősszel Budapestre szállítják, népbíróság elé
Fogalom
A semleges államok képviseleteinek védelme alatt álló zsidók (lásd védőútlevél) részére 1944 novemberében lakóhelyül kijelölt ház. A ~ak zöme az Újlipótvárosban, az újpesti rakpart (Szent István park)–Szent István körút–Csáky (ma Hegedűs Gyula) utca–Wahrmann (ma Victor Hugo) utca által határolt területen volt. A védett házakban lakni elvileg kedvezőbb helyzetet jelentett, a gyakorlatban az itt lakók közül
Ki kicsoda
Villani Frigyes (Bécs, 1882. február 20.–Bp., 1964. március 12.) hivatásos diplomata, 1925 és 1928 között a bukaresti, 1928 és 1933 között a párizsi, 1934 és 1941 között a római követség vezetője; 1941. július 31-én nyugállományba helyezik.
Fogalom
Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a diktatúrával szemben állók megbüntetését, megfélemlítését szolgáló, több száz áldozatot követelő fegyveres akciók, amelyeknek mind áldozatai, mind végrehajtói (a „Lenin-fiúk”) között voltak zsidók. Az utóbbi tény (összefüggéseiből kiemelve) mindmáig a magyarországi antiszemiták gyakran használt érveinek egyike.
Ki kicsoda
Vörös János (Csabrendek, 1891. március 23.–Balatonfüred, 1968. július 23.) hivatásos katonatiszt, vezérezredes, vezérkari főnök, 1941. augusztus 1-jétől az 1. hadsereg vezérkari főnöke, 1943. november 1-jétől a 2. hadtest parancsnoka. 1944. április 19-től Edmund Veesenmayer kívánságára a Honvéd Vezérkar főnöke; május 10-től vezérezredes. Komoly szerepet játszik Horthy Miklós kiugrási kísérletének meghiúsításában. Rövid bujkálás után jelentkezik a
Ki kicsoda
Vörös Géza (Csabrendek, 1895. január 11.–Bp., 1958. november 21.) hivatásos katonatiszt, altábornagy. 1940–1941 folyamán a 2. hadtest vezérkari főnöke, 1942–1943-ban a 3. hadsereg vezérkari főnöke, 1943. február 1-jétől szeptember 15-ig a Honvéd Vezérkar főnökének hadműveleti csoportfőnöke, majd 1944. május 30-ig a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkára, azután a nyilas puccsig a 7. hadtest parancsnoka. A nyilasok
Ki kicsoda
Vörnle János, dr. (1890. január 16.–?) rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, 1938 és 1941 között a külügyminiszter állandó helyettese, 1941. szeptember 17-től ankarai követ. Az egyetlen semleges országban állomásozó magyar követ, aki a német megszállás után is állomáshelyén marad. A népbíróság halálra ítéli, kivégzik.
Fogalom
Német szó, jelentése ’népi szövetség’. A magyarországi németek jelentős részét (náci kifejezéssel népi német, Volksdeutsch) tömörítő, erős náci ideológiai befolyás alatt álló szervezet. Basch Ferenc vezetésével 1938. november 26-án alakult. Teljes neve: Volksbund der Deutschen in Ungarn.