Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.
Ki kicsoda
Speer, Albert (Mannheim, 1905. március 19.–London, 1981. szeptember 1.) építészmérnöki tanulmányokat folytat a müncheni és a berlini egyetemen, 1930-tól Adolf Hitler híve, 1931-től az NSDAP tagja. 1933-tól a pártnapok, hivatalos ünnepségek, felvonulások díszleteinek tervezője. Hitler nagyra becsüli szervezőkészségét; megbízzák a birodalmi kancellária és a nürnbergi Pártpalota megtervezésével. 1942 februárjától Fritz Todt utódaként fegyverkezési és haditermelési
Ki kicsoda
Spann, Othom (Bécs, 1878. október 1.–Neustift, Burgenland, 1950. július 8.) szociológus, a korporatista állameszme ideológusa. Platón eszméi alapján középkori miszticizmusra és germán romantikára alapozott nézetei komoly hatással vannak a völkisch körökre a két világháború között. Az 1920-as években „félhivatalos” katolikus filozófus, ellenzi a versailles-i békét, antimarxista és antidemokrata, a korporatista állam híve. A nácik a
Ki kicsoda
Spacil, Josef (1907. január 3.–?) tartalékos SS-Standartenführer, 1944-ben az RSHA II. osztályának vezetője.
Ki kicsoda
Sombor-Schweinitzer József (Fehértemplom, ma Bela Crkva, Szerbia, 1895. március 13.–Philadelphia, Egyesült Államok, 1950) rendőrtiszt, főkapitány-helyettes, 1919-től a politikai rendőrség egyik vezetője. Keményen fellép a szélsőjobboldali és baloldali mozgalmakkal szemben. 1944. március 19. után a Gestapo letartóztatja, koncentrációs táborba deportálják. A háború után Himler Márton amerikai ezredes segítőtársa a magyar háborús bűnösök felkutatásában.
Ki kicsoda
Solymosi János (Marcaltő, 1912. szeptember 2.–?) rendőr törzsfőfelügyelő, 1936-ban lép a rendőrség szolgálatába, 1942-ben Sombor-Schweinitzer József főkapitány-helyettes beosztottjaként a politikai osztály nyomozója. 1944. március 19. után az Állambiztonsági Rendészet IV/2. alosztályán működik, a Svábhegyen. 1944. november 17-től a „zsidók összeköltöztetésére kirendelt” miniszteri biztos. A Zsidó Tanács vezetőivel a nyilas uralom idején korrekt napi munkakapcsolatban áll,
Ki kicsoda
Sombart, Werner (1863–1941) német közgazdász, 1917-től a berlini egyetem professzora, Karl Marx munkáinak hatására történeti megközelítésben elemzi a kapitalizmust, a polgárság kialakulását. Később a német romantika felé fordul, a totalitárius állam híveként elfogadja a nácizmust.
Ki kicsoda
Seyss-Inquart, Arthur (Stannern, Morvaország, 1892. július 22.–Nürnberg, 1946. október 16.) jogász, osztrák náci pártvezető. 1921-től Bécsben ügyvéd, 1931-től szoros kapcsolatban áll az NSDAP-vel. Mivel nem tagja az NSDAP-nek, Kurt Schuschnigg 1937 júniusában államtanácsossá nevezi ki. 1938. február 12-én Adolf Hitler követelésére Schuschnigg belügyminiszterré nevezi ki. 1938. március 11-től osztrák kancellár. Hitler Ostmark (a volt Ausztria)
Ki kicsoda
Sigray Antal, gróf (1879–1947) földbirtokos, politikus, a legitimista irányzat egyik vezetője. 1920 és 1939 között országgyűlési képviselő, 1942-től a Felsőház tagja, szembeszáll a németbarát külpolitikával és a zsidótörvényekkel. 1944-ben a Gestapo letartóztatja, a mauthauseni koncentrációs táborba deportálják.
Ki kicsoda
Sima, Horia (Bukarest, 1906. július 3.–?) tanár, a Vasgárda egyik vezetője, 1938–1940 folyamán emigrációban van, majd 1940–1941-ben miniszterelnök-helyettes. Amikor a Vasgárda puccskísérlete kudarcot vall (1941. január), Németországba menekül, a buchenwaldi koncentrációs táborba kerül. Megszökik, Olaszországban keres menedéket, de kiadják Németországnak, ismét internálják. A román kiugrás után (1944. augusztus 23.) Bécsben emigráns kormányt alakít. A világháború
Ki kicsoda
Siménfalvy Sándor (Nagytarna, 1891. november 23.–?) miniszteri tanácsos, 1939 márciusától 1941 júliusáig a KEOKH helyettes vezetője, júliustól vezetője. 1946-ban Zakariás Dénes és társai perében ötödrendű vádlott, 1946 októberében a népbíróság hat hónap, a NOT 1947 decemberében öt év börtönbüntetésre ítéli.