„…föl kell ébreszteni bennük… az emberi méltóságukat…” Cigányságkép a Horthy-korabeli sajtóban (1919–1945)

  • Főoldal
  • „…föl kell ébreszteni bennük… az emberi méltóságukat…” Cigányságkép a Horthy-korabeli sajtóban (1919–1945)
27 nov

Cím: „…föl kell ébreszteni bennük… az emberi méltóságukat…”
Alcím: Cigányságkép a Horthy-korabeli sajtóban (1919–1945)
Kiadvány típusa: puha kötésű könyv
Megjelenés éve: 2024
Szerkesztő: Jakab Attila
Nyelv: magyar
Kiadó: Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány
ISBN:  9786155132353
Ár: 4100 Ft

Amennyiben a mokka.odr adatbázisban a „cigánykérdés” tárgyszóval keressük a szakirodalmat azzal szembesülünk, hogy az ily módon megragadott téma tudományos igényű megfogalmazása és kutatása ténylegesen csak a rendszerváltást követően kezdődött el. Közelebbről szemlélve a kérdést azonnal szembeötlik, hogy nem annyira egy átfogó jellegű, a magyar politika- és társadalomtörténetbe ágyazott történeti megközelítésnek vagyunk a tanúi, hanem a domináns etnográfiai, illetve kulturális antropológiai (és szociológiai) érdeklődés mellett a kutatók többségét elsősorban a magyarországi roma holokauszt (Pharrajimos) kérdése foglalkoztatja. Ez érthető is, hiszen az ennek kapcsán kibontakozó emlékezetpolitika szervesen összefügg a roma nemzetépítési törekvésekkel. A kérdés mégis az, hogy 1944-ben, a nyilasok ellenőrzése alatt álló nyugat-magyarországi területeken, miért került sor a roma holokausztra? Ennek megválaszolására érdemes megvizsgálni azt, hogy milyen „cigányságkép(ek)” élt(ek) a magyar köztudatban, milyen képe(ke)t jelenített meg és közvetített a Horthy korabeli sajtó? Annál is inkább, mivel ennek/ezeknek a „cigányságkép(ek)”-nek az ismerete túlmutat magán a Pharrajimos-on, és alapjában véve napjaink „cigánykérdés”-ét is meghatározza. A magyarországi cigányság (társadalom) történetén keresztül pontosabb képet kaphatunk magának Magyarországnak is a (társadalom)történetéről! Hiszen, ahogy azt Nagy Pál megfogalmazta: „A cigányok története az állandóság és változás, alkalmazkodás és elutasítás, lesüllyedés és felemelkedés, asszimilálódás és nem cigányok asszimilálása sajátos együttmozgásának szabálytalanságaiból álló hullámzás.”

Tartalomjegyzék:

Bevezetés p. 6-12.;
Kutatástörténeti összefoglaló p. 13-15.;
Cigánykutatások és cigányságkép 1919 előtt p. 16-52.;
“Cigánykérdés” a Horthy-korszakban p. 52-94.;
Cigányságkép a Horthy-korabeli sajtóban p. 95-96.;
A Bethlen-kormány (1921. április 24. – 1931. augusztus 24.) p. 96-110.;
Az 1930-as évtized: a Gömbös és a Darányi kormányok p. 110-133.;
A zsidótörvények időszaka és a Kállay-kormány (1938-1944) p. 133-159.;
A Sztójay-kormány és a nyilas időszak (1944-1945) p. 159-167.;
Egy sajátságos cigány társadalmi csoport: a cigányzenészek p. 168-189.;
Konklúzió p. 190-194.;
Források p.196.;
Sajtócikkek p. 196-243.;
Ajánlott és felhasznált szakirodalom p. 243-269.;
A roma holokauszt (Pharrajimos) szakirodalma p. 269-272.;
Szöveggyűjtemény: korabeli sajtócikkek p. 275-396.