Tisztelt Vendégeink!

Ezúton szeretnénk értesíteni Önt, hogy a „…föl kell ébreszteni bennük… az emberi méltóságukat…” Cigányságkép a Horthy-korabeli sajtóban (1919–1945) című könyvbemutató esemény időpontja technikai okok miatt megváltozott.
Az esemény új időpontja szeptember 26. 17:00!

Kérjük, amennyiben már regisztrált rendezvényünkre, és a megváltozott időpontban továbbra is részt kíván venni a könyvbemutatón regisztráljon ismételten a következő link segítségével:
https://bit.ly/Cigányságkép_a_Horthy-korabeli_sajtóban

A kellemetlenségért szíves elnézését kérjük! Tisztelettel várjuk Önt a könyvbemutató rendezvényen.

Az alábbiakban a már javított időponttal ellátott meghívót olvashatják.

A Holokauszt Múzeum tisztelettel meghívja Önt a
„…föl kell ébreszteni bennük… az emberi méltóságukat…
”Cigányságkép a Horthy-korabeli sajtóban (1919–1945)
című kötet hivatalos bemutatójára.

Amennyiben a mokka.odr adatbázisban a „cigánykérdés” tárgyszóval keressük a szakirodalmat azzal szembesülünk, hogy az ily módon megragadott téma tudományos igényű megfogalmazása és kutatása ténylegesen csak a rendszerváltást követően kezdődött el. Közelebbről szemlélve a kérdést azonnal szembeötlik, hogy nem annyira egy átfogó jellegű, a magyar politika- és társadalomtörténetbe ágyazott történeti megközelítésnek vagyunk a tanúi, hanem a domináns etnográfiai, illetve kulturális antropológiai (és szociológiai) érdeklődés mellett a kutatók többségét elsősorban a magyarországi roma holokauszt (Pharrajimos) kérdése foglalkoztatja. Ez érthető is, hiszen az ennek kapcsán kibontakozó emlékezetpolitika szervesen összefügg a roma nemzetépítési törekvésekkel.
A kérdés mégis az, hogy 1944-ben, a nyilasok ellenőrzése alatt álló nyugat-magyarországi területeken, miért került sor a roma holokausztra? Ennek megválaszolására érdemes megvizsgálni azt, hogy milyen „cigányságkép(ek)” élt(ek) a magyar köztudatban, milyen képe(ke)t jelenített meg és közvetített a Horthy korabeli sajtó? Annál is inkább, mivel ennek/ezeknek a „cigányságkép(ek)”-nek az ismerete túlmutat magán a Pharrajimos-on, és alapjában véve napjaink „cigánykérdés”-ét is meghatározza. A magyarországi cigányság (társadalom) történetén keresztül pontosabb képet kaphatunk magának Magyarországnak is a (társadalom)történetéről! Hiszen, ahogy azt Nagy Pál megfogalmazta: „A cigányok története az állandóság és változás, alkalmazkodás és elutasítás, lesüllyedés és felemelkedés, asszimilálódás és nem cigányok asszimilálása sajátos együttmozgásának szabálytalanságaiból álló hullámzás.”

Köszöntő:
Dr. Grósz Andor, a Holokauszt Múzeum kuratóriumának elnöke

A kötetről beszélget:
Kállai Ernő, társadalomkutató
Gulyás Klára , kulturális antropológus, egyetemi adjunktus
Jakab Attila, történész, a kötet szerzője

Helyszín:
1094 Budapest, Páva utca 39.

Időpont:
2024. szeptember 26. 17:00 óra
Az eseményen angol nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítunk.

Részvételi szándékát kérjük 2024. szeptember 25. napjáig
az alábbi regisztrációs ív kitöltésével jelezze:
https://bit.ly/Cigányságkép_a_Horthy-korabeli_sajtóban

Csatolmányok