2025/1 – Kelemen Zoltán: A vizsgálat tárgya a vizsgálat maga. (Hermann Antal és a cigány kultúra)

  • Home
  • 2025/1 – Kelemen Zoltán: A vizsgálat tárgya a vizsgálat maga. (Hermann Antal és a cigány kultúra)

Hurbán 2025/1 | Kelemen Zoltán: A vizsgálat tárgya a vizsgálat maga. (Hermann Antal és a cigány kultúra)

Cím: A vizsgálat tárgya a vizsgálat maga. (Hermann Antal és a cigány kultúra)
Szerző: Kelemen Zoltán
Megjelenés dátuma: 2025.
Évfolyam száma: 3. évfolyam
Füzetszám: 1
Oldalszám: 78-91.
DOI azonosító:

Absztrakt

A tanulmány Herrmann Antal (1851–1926) ellentmondásos megítélését és életművét vizsgálja, azt keresve, miért szorult háttérbe a magyar tudományosságban a cigány/roma kultúra és nyelv korai, rendszerszerű kutatójaként végzett munkája. A szerző a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában 2021–2024 között feltárt Herrmann-hagyaték (kéziratok, levelezés, népdal- és mesegyűjtések, jogi iratok, térképezési tervek) alapján árnyalja a „különc” tudós képét, és bemutatja, hogyan kapcsolódott össze nála a tudományos feltárás, a szerkesztői- intézményépítő szerep és a kisebbségpolitikai kérdések iránti érzékenység. A szöveg nem végső ítéletet mond, hanem a korszak tudományos és társadalmi kereteit is megmutatja: hogyan válik maga a vizsgálat, a vizsgálati nézőpont és módszer (romantika vs. „objektivitás”, „cigányok” vs. „cigánykérdés”) a téma részévé.

English abstract

The article revisits the contested legacy of Antal Herrmann (1851–1926) to ask why a systematic early researcher of Roma/Gypsy language and culture came to be marginalized within Hungarian scholarship. Based on archival work conducted between 2021 and 2024 in the Klebelsberg Library (University of Szeged)—including manuscripts, correspondence, folklore collections, legal documents, and mapping plans—it reframes the “eccentric” professor as a complex figure at the intersection of research, editing/institution-building, and minority-related public debates. Rather than delivering a final verdict, the piece shows how the very act of inquiry—its standpoint, categories, and methods—becomes part of the subject under study (e.g., romanticism vs. “objectivity,” studying “Gypsies” vs. studying the “Gypsy question”).