Épület

Az épületegyüttes tervezői:

Mányi István építész, Ybl-díjas

Gáti Attila építész munkatárs

Szenes István belsőépítész, Ybl-díjas

Gergely László belsőépítész

Török Péter tájépítész, Ybl-díjas

A létesítmény 2005-ben építőipari-, 2006-ban ingatlanfejlesztési nívódíjat kapott.

“Az utca felől vizuális térhatárolást és térosztást szolgáló, kőfallal határolt árkádsor épült, a külső hatások ellen védelmet, a belső kert felől az emlékfal örökkévalóságát szolgálva. A hangsúly a csend megidézésén van.

Az épületet létrehozó gondolati erőtérben természeti analógiákat vizsgáltunk. Az egymásnak feszülő szabdalt-vetődött tömbök erőjátékában a vízszintes nem vízszintes, a függőleges sem az, talán a gravitáció sem működik. Az építészeti eszközök azt közvetítik, hogy itt minden a normalitáson kívüli térben jött létre, miként a holokauszt is értelmezhetetlen az emberiség történelmén belül.

Az állandó kiállítás lejárati üvegcsarnoka is megdőlt oszlopokra van szerkesztve. A természeti példa Toscanából való, ahol egy páros pinea-fasor ezt az alakzatot öltötte az állandó tengerparti viharok hatására. A meggyilkoltakat a megmaradásért, a túlélésért folytatott több ezer éves állhatatos küzdelem jelképének látom, szeretném láttatni ezzel.

Szimbolikus jel a tetőkert is, amely vízióként lebeg a borzalmak felett és már az élettel keresi a kapcsolatot. A kertek jelentéstartalmának sokféleségében emlékkert ez, amely mindenkinek a jobbik énjéhez szól.”

Mányi István építész

Mányi István vallomásának teljes szövege.

Galériák

Név
Épületfotók nappal