A Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára nyitóbeszédében hangsúlyozta: augusztus 2-án a 69 évvel ezelőtt az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban meggyilkolt háromezer roma ember mellett mindazokra emlékezünk, akiket Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően otthonaikból koncentrációs táborokba hurcoltak, továbbá mindazokra, akik azóta estek a fajgyűlölet áldozatául, mint a négy évvel ezelőtt ezen a napon meggyilkolt kislétai roma asszony.

    “Emlékezünk, mert minden demokratának, aki elítéli az utópisztikus rendszerek valamennyi fajtáját, amelyekben az esztelenség diadalmaskodik az ész nevében és hamis remények változnak végül menetelő hadseregekké, kötelessége ma is emlékezni és emlékeztetni” – fogalmazott az államtitkár.

   Doncsev András szólt arról, hogy a történtekből okulva ki lehet jelenteni, ha “a nemzeti szolidaritás szövetét elvágjuk valahol, vagy engedjük, hogy egy durva mozdulattal elszakítsák, akkor törvényszerű, hogy az utolsó szálig felbomoljék”. Az államtitkár hangsúlyozta, eljött az ideje annak, hogy végre ne “méricskéljünk”, miért különböztetik, bélyegzik meg, vetik ki ma is maguk közül az áldozatnak kiszemeltet. “Nekünk egyforma, kérlelhetetlen szigorral és a törvény teljes erejével kell lesújtani bárkit is érjen a megkülönböztetés, nyelve, vallása, bőrszíne miatt” – jelentette ki Doncsev András, hozzátéve: mert ez nem többség és kisebbség, hanem emberi méltóság kérdése.

   Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója köszöntőjében arról beszélt, a köztudat részévé kell tenni, hogy mi történt Komáromban vagy Budapesten, a Józsefvárosi pályaudvaron, ahol összegyűjtötték és vagonokba zsúfolták a magyarországi romákat 1944 őszén és telén. Feladatunk, hogy a legyilkolt közösségekről fellelhető információkat összegyűjtsük, a magyar történelemben való helyüket rögzítsük és tragédiájukat felmutassuk az oktatásban – mondta.

    Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, a Fővárosi Cigány Önkormányzat vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy tudatni kell a világ polgáraival: a holokauszt, a porrajmos nem a gázkamrákkal, hanem a kirekesztő gondolatok megszületésével kezdődött, majd könyvégetésekkel, boltok bezárásával, fajvédő törvények elfogadásával folytatódott. Szerinte ma újra a kirekesztés és a megbélyegzés járja be hétköznapjainkat. “De ma még időben vagyunk”, hogy figyelmeztessük a veszélyre a társadalmat. Eljött az eszmélés ideje – jelentette ki Makai István. Hangsúlyozta, “ma sokkal szükségesebb a nyílt, egyenes, őszinte beszéd és cselekedet, mint eddig bármikor. Az oly sokszor emlegetett, a sokféleképpen és sokféle irányból is megfogalmazott összefogás az egyetlen kulcsa annak, hogy egy békés, igazi értékeken alapuló társadalmat tudjunk építeni” – mondta.

    Makai István beszédét követően Ifj. Sánta Ferenc, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas hegedűművész és zenekara adta elő Jules Massenet Thais – meditáció című művét és a Cigányhimnuszt, melynek hangjainál a  jelenlévők mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére.

    Az emléknap programja Varga Ágota, Balázs Béla-díjas rendező Pharrajimos című dokumentumfilmjének vetítésével zárult.

    A megemlékezésen részt vett Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke, valamint megjelentek diplomáciai testületek képviselői is.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg.

Budapest, 2013. augusztus 2., péntek (MTI/HDKE)