Ez a hely Magyarország legnagyobb temetője – mondta Áder János köztársasági elnök az auschwitzi munka- és megsemmisítő táborról a Nemzetközi Élet Menete megemlékezésen. A magyarországi Élet Menete Alapítvány minden évben elzarándokol Auschwitzba, idén április 29-én mintegy hatszázan érkeztek a megemlékezésre.  A zarándokok a hagyományok szerint gyalog teszik meg a két tábor közötti mintegy három kilométeres utat.

Az államfő a lengyelországi eseményen arra emlékeztette a jelenlévőket: mintegy félmillió honfitársunk lelte itt halálát. Auschwitzban minden harmadik áldozat magyar zsidó volt – idézte fel Áder János – azok, akiket Magyarország német megszállása után a magyar állami szervek közreműködésével zártak gettóba, majd deportáltak.

Az emlékezés és az emlékeztetés fontosságára is figyelmeztetett az államfő, “mert fokozhatatlan tragédiájukat nem tetézhetjük a feledés bűnével” – mondta. Vértanúságuk örök időkre szóló tanulságot jelent Európának és az emberiségnek – fűzte hozzá -, “1944 tragédiájának a megértéséhez önmagunkkal kell szembenéznünk” – hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott: máig ható fájdalom, hogy a magyar állam nem szegült szembe “a német megszállók ördögi tervével”, a végső megoldás kikényszerítésével, sőt annak kiszolgálójává vált. “Az 1944. március 19-én megszállt Magyarország nem védte meg polgárait” – szögezte le. Áder János szerint erre sem mentségként, sem magyarázatként nem szolgálhat, hogy ez Európa sok más országában is így történt, az áldozatokat ugyanis senki nem adhatja vissza nemzetünknek.

A történteket a ma élő magyarok és az jövő nemzetékek közös veszteségének, fájdalmának, közös gyászának nevezte, “közös a sorsunk, közös a sorstalanságunk” – mondta. “Akik zsidó honfitársainkat megalázták és halálba küldték, azok a magyar nemzetet is megalázták” – hangsúlyozta.

Mint fogalmazott, mindegy, hogy náci németként vagy a hitleri ideológiákat kiszolgáló magyarként tették, amit tettek. Nincs bocsánat arra, ha egy állam a saját polgárai ellen fordul – hangzott el.

Áder János arra kérte a jelenlévőket: egy perces néma csenddel emlékezzenek az áldozatokra, felfoghatatlannak nevezve, hogy ha Auschwitz minden egyes áldozatának egy perces néma főhajtással adóznának, “a minden lelket megszólító csendnek három esztendőn át kellene tartania”.

A köztársasági elnök emlékeztette a jelenlévőket a vasárnap szentté avatott II. János Pál pápa tanítására is, arra, hogy Karol Wojtyła több alkalommal hitet tett a zsidógyűlölet és a kereszténység összeegyeztethetetlensége mellett. Felidézte: ő volt az a pápa, aki a haláltáborokban történteket az ördög diadalának és a történelem legsötétebb fejezetének nevezte, és ő figyelmeztetett a rasszizmus, a kirekesztés az idegengyűlölet rémképének leküzdésére is.

Áder János szerint ezzel minden erkölcsös ember egyetért a világon, a bűn mentegetését, relativizálását pedig erkölcstelenségnek nevezte az államfő.

A megemlékezést megelőzően ötvennégy ország képviselőinek részvételével, a magyar zarándokokkal az élen vonult végig a Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre.

MTI/HDKE