Published: (EURÓPA, 1976)

Ruandai gyilkosok vallanak a népirtás hétköznapjairól. Drámai, tanulságos, kegyetlen, felkavaró könyv. A francia haditudósító dokumentumregényében az afrikai történelem legnagyobb tömegmészárlásáról vallanak a gyilkosok. A ruandai népirtás időben és szellemi értelemben is karnyújtásnyira van tőlünk. A többségi hutuk nyolcszázezer tuszit öltek meg. A népek neve, a földrajzi helyszín és az időpont tetszőlegesen behelyettesíthető. Hiszen ebből a könyvből is az általános emberi (társas) viselkedés örvényszerűségei rajzolódnak ki. Például az, hogy a közösség problémáinak megoldása helyett az egyszerűbb utat választva, hogyan kezdi a többség a vele élő kisebbséget fenyegető ellenségnek érzékelni. Hogyan tesznek meg mindent a politikusok annak érdekében, hogy ezt a gyűlöletet gerjesszék és felhasználják arra, hogy hatalomra ussanak. Hogyan torzul a közbeszéd, és rekeszti ki a stigmatizáltakat. Hogyan teszi őket az indulatok martalékává. Hétköznapi, jóravaló emberek hogyan válnak vérszomjas gyilkosokká, vagy „csak” engedelmes hóhérokká. Nem elég néhányunknak, hanem az emberek többségének kell megértenie, és szembenéznie azzal, hogy az emberi lény mire képes. Már korán, az iskolában meg kellene tanulnunk magunkról mindezeket. Csakis tudatos lelki, szellemi felkészüléssel, a társadalmi jelenségekre való figyelemmel és aktivitással van esélyünk nem belesodródni azokba a szélsőséges helyzetekbe, ahol már sok választás nincs: vagy áldozatok, vagy gyilkosok leszünk.