Jákob sátrai, Izrael hajlékai. Sokszínű lokális izraelita világok helytörténeti perspektívában a 19-20. század Magyarországán című kötet
(szerk. Jakab Attila)
A tanulmánykötet társadalomtörténeti megközelítésben vizsgálja a zsidó és nem-zsidó lakosság helyi/regionális együttélésének valóságát. Az elsődleges cél annak az együttélésnek a bemutatása, amely a zsidótörvények idején (1938–1942) törést szenvedett, majd 1944-ben, a holokausztban megsemmisült, kidomborítva ennek a tragédiának a társadalmi, gazdasági következményeit.
A zsidó helytörténetre különböző időintervallumokban hangsúlyt fektető tanul- mányok, az elméleti megközelítéseken – identitás, integráció és antiszemitizmus; erdélyi magyar ‒ zsidó viszony; a deportálások okozta szakemberhiány; a hagyo- mányútjainak múzealizációja ‒ túlmenően a különböző helységek (Kunszentmárton, Körmend, Győr, Vecsés, Kassa, Kiskunhalas, Gyoma, Pécs, Székelyföld, Komárom, Nagyvárad, Kunszentmárton) mikrótörténetein keresztül hívják fel a figyelmet a hely- történet fontosságára, amelyeknek beépítése a makrótörténetbe a történetkutatás egyik fő irányvonala lehet a jövőben.
Bemutató időpontja:
2025. május 25. 16:00 óra
IMPRESSZUM
Főszerkesztő: Zima András
Felelős szerkesztő: Jakab Attila
Szerkesztőség: Lénárt András, Glässer Norbert, Olosz Levente
Olvasószerkesztő: Fekete Ildikó
Grafika: Csizik Balázs
Tudományos tanácsadó testület:
Barna Gábor, Frojimovics Kinga, Gecsényi Lajos, Novák Attila, Simon Attila, A. Sajti Enikó, Toronyi Zsuzsanna, Gárdonyi Máté
Szerkesztőségi e-mail:
hurban@hdke.hu
Kiadó:
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány
1094 Budapest, Páva utca 39.
Hurbán Folyóirat Jákob sátrai, Izrael hajlékai. Sokszínű lokális izraelita világok helytörténeti perspektívában a 19–20. század Magyarországán.
Tanulmánykötet
ISBN 978-615-5132-38-4
Tartalomjegyzék:
01) Gyáni Gábor: Zsidó identitás, integráció és az antiszemitizmus kölcsönhatásai
02) Fenyves Katalin: Mi a zsidó helytörténet, és mivégre is tanulmányozzuk?
03) Barna Gábor: „…külsőleg is odatartozzam, ahova érzéseim kötöttek…” Az integráció szintjei a kunszentmártoni zsidó közösségben
04) Balázs Edit: Zsidó orvosok Körmendért
05) Csendes Tünde: Győri zsidó földbirtokosok és a mezőgazdaság modernizációja Győrben (1850–1945)
06) Kiss Gábor: „És fölzúgnak a hamuszín egek”. Az elfelejtett vecsési zsidók
07) Salamon Pavol: A kassai zsidóság demográfiai fejlődése 1841 és 1944 között (versus Magyarország és Budapest)
08) Végső István: „…a fehérterror hatására megtért…”. Töredékek a kiskunhalasi zsidók históriájából, 1744–1944
09) Erdész Ádám: A társadalom szövetében – és azon kívül. A Kner család Gyomán
10) Vörös István Károly: Pécsi zsidók a város szerb megszállása idején (1918 – 1921)
11) Kovács Szabolcs: Zsidók Székelyföldön
12) Gidó Attila: Fordulópontok az erdélyi magyar–zsidó viszonyban, 1918‒1940
13) Bajcsi Ildikó: A komáromi és a környékbeli zsidóság diszkriminációja az első bécsi döntést követően
14) Lőwy Dániel: „Mi a magyarokat vártuk, de nem ezeket a magyarokat!” Nagyvárad zsidó lakossága a második bécsi döntés után, a katonai közigazgatás idején
15) Riczu Zoltán: Szakemberhiány a gettósítás és deportálás után. (A zsidók kitaszításának következményei Szabolcs vármegyében, 1944-ben)
16) Vákiv Marietta: Zsidó kitelepítettek Kunszentmártonban az 1950-es évek elején
17) Glässer Norbert – György Árpád Hunor – Zima András: A hagyomány útjai. Lokális percepciók, tágabb keretek és bemutatási lehetőségek miskolci példán