2023/1 – Vojcsik M. Johanna: Tábor a szomszédban. A regensburgi Außenlager története és a város emlékezetpolitikája

  • Home
  • 2023/1 – Vojcsik M. Johanna: Tábor a szomszédban. A regensburgi Außenlager története és a város emlékezetpolitikája

Hurbán 2023/1 

2023/1 – Vojcsik M. Johanna: Tábor a szomszédban. A regensburgi Außenlager története és a város emlékezetpolitikája

Cím: Tábor a szomszédban. A regensburgi Außenlager története és a város emlékezetpolitikája
Szerző: Vojcsik M. Johanna
Megjelenés dátuma: 2023.
Évfolyam száma: 1. évfolyam
Füzetszám: 1
Oldalszám: 120-136.

Kulcsszavak: Außenlager, Regensburg, emlékezetpolitika, kényszermunka, holokauszt helytörténet

DOI azonosító: https://doi.org/10.66478/Hurban.2023.1.120-136

Absztrakt

A tanulmány a flossenbürgi koncentrációs tábor regensburgi külső táborának történetét és annak utóéletét vizsgálja, különös hangsúllyal a városi emlékezetpolitika alakulására. A szerző bemutatja az Außenlager-rendszer kialakulását, valamint a regensburgi tábor létrehozásának gazdasági és katonai hátterét 1945 tavaszán. Részletesen elemzi a fogvatartási körülményeket, a kényszermunka formáit, az SS-őrök szerepét és a civil lakosság érintkezési pontjait a táborlakókkal. A tanulmány második fele azt vizsgálja, miként merült feledésbe a tábor története a háború után, és hogyan jelent meg újra az emlékezetben diákkezdeményezések, történészi kutatások és emlékműállítások révén. A szerző rámutat az emlékezeti gesztusok ellentmondásaira, különösen a térhasználat és a szövegezés problémáira. Az elemzés hangsúlyozza a kisebb külső táborok kutatásának nemzetközi jelentőségét a holokauszt történetének megértésében.

English abstract

This study analyses the history of the Regensburg subcamp of Flossenbürg and its post‑war remembrance within the city’s memory politics. It situates the camp within the broader system of Nazi subcamps and examines the economic and military factors behind its establishment in 1945. The article details living conditions, forced labour assignments, the role of SS guards, and interactions between prisoners and the civilian population. The second part explores the gradual erasure and later rediscovery of the camp’s history through student initiatives, scholarly research and memorialization efforts. Particular attention is paid to the ambiguities of commemorative practices, including issues of location and narrative framing. The study highlights the importance of researching lesser‑known subcamps for a more complete understanding of Holocaust history.