2024/1 – Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban. A haláltábor varrónőinek igaz története. HVG Könyvek, Budapest, 2022. (Nagy Adél)

  • Home
  • 2024/1 – Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban. A haláltábor varrónőinek igaz története. HVG Könyvek, Budapest, 2022. (Nagy Adél)

Hurbán 2024/1 

2024/1 – Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban. A haláltábor varrónőinek igaz története. HVG Könyvek, Budapest, 2022. (Nagy Adél)

Cím: Divatszalon Auschwitzban. A haláltábor varrónőinek igaz története. HVG Könyvek, Budapest, 2022.
Szerző:  Nagy Adél
Megjelenés dátuma: 2024.
Évfolyam száma: 2. évfolyam
Füzetszám: 1
Oldalszám: 116-117.

DOI azonosító: https://doi.org/10.66478/Hurban.2024.1.116-117

Absztrakt

A recenzió Lucy Adlington dokumentumregényét elemzi, amely az auschwitzi főtáborban 1943-ban létrehozott szabóműhely és az ott dolgozó női foglyok történetét mutatja be. A kötet célja, hogy személyes élettörténeteken keresztül világítsa meg a koncentrációs táborok mindennapjait, valamint az öltözködés és a hatalom kapcsolatát a náci rendszerben. Adlington gazdag túlélői beszámolókra és tárgyi forrásokra támaszkodik, ugyanakkor a recenzió kritikusan értékeli az írói rekonstrukciók és dramatizált párbeszédek alkalmazását. A könyv erőssége a divat- és öltözködéstörténeti kontextus részletes bemutatása, különösen a zsidók kiszorítása a ruhaiparból és az árjásítás folyamata. Ugyanakkor a tudományos visszakereshetőség hiányosságai és a hatásvadász nyelvezet problematikussá teszik a mű műfaji besorolását. A recenzió összegzése szerint a történet emlékezetpolitikai szempontból fontos, de megvalósítása ellentmondásos.

English abstract

The review examines Lucy Adlington’s documentary novel, which reconstructs the story of a tailoring workshop established in Auschwitz in 1943 and the female prisoners who worked there. Through individual life stories, the book explores everyday life in the concentration camp and the symbolic and practical role of clothing under the Nazi regime. While the author relies on survivor testimonies and material evidence, the review critically addresses the use of dramatized scenes and reconstructed dialogue. A major strength of the volume lies in its detailed fashion-historical perspective, particularly its analysis of Aryanization and the exclusion of Jews from the clothing industry. At the same time, incomplete referencing and a occasionally sensationalist tone weaken its scholarly foundations. The review concludes that although the subject matter deserves attention, the execution raises methodological concerns.