Hurbán 2025/2 

Beke Tamás: A norvég zsidóság rövid története. II: A dán–norvég perszonálunió felbomlásától (1814) a „Zsidó paragrafus” eltörléséig

Cím: A norvég zsidóság rövid története. II: A dán–norvég perszonálunió felbomlásától (1814) a „Zsidó paragrafus” eltörléséig
Szerző: Beke Tamás
Megjelenés dátuma: 2025.
Évfolyam száma: 3. évfolyam
Füzetszám: 2
Oldalszám: 130-136.
Kulcsszavak: norvég zsidóság, Zsidó paragrafus, emancipáció, antiszemitizmus, Wergeland
DOI azonosító: https://doi.org/10.66478/Hurban.2025.2.130-136

Absztrakt

A tanulmány a norvég zsidóság történetének 1814 és 1851 közötti időszakát mutatja be, amikor a „Zsidó paragrafus” az ország alkotmányának részeként teljes belépési és letelepedési tilalmat írt elő a zsidók számára. A szerző részletesen ismerteti a paragrafus megszületésének politikai és eszmetörténeti hátterét, az antiszemita előítéletek szerepét, valamint azt, hogy a norvég alkotmányozók miként szigetelték el az országot az európai emancipációs tendenciáktól. A tanulmány kiemeli Henrik Wergeland meghatározó szerepét, aki a zsidó polgári jogok egyik első norvég szószólójaként következetes kampányt folytatott a paragrafus eltörléséért. A szerző bemutatja a társadalmi vitákat, a fokozatos szemléletváltást és azt, hogy a törvény 1851-es megszüntetése ellenére a bevándorlás korántsem vezetett tömeges zsidó jelenléthez. A fejezet rámutat, hogy a norvég társadalmi és politikai identitás formálódásában a zsidóellenesség paradox módon központi szerepet játszott.

The study examines the period between 1814 and 1851 in the history of Norwegian Jewry, during which the so‑called “Jewish clause” in the national constitution imposed a complete ban on Jewish entry and settlement. The author provides a detailed analysis of the political, ideological and antisemitic foundations that shaped the clause, showing how Norway distanced itself from contemporary European emancipation processes. Particular attention is given to Henrik Wergeland, who emerged as a key advocate for Jewish civil rights and led a sustained public campaign for the clause’s repeal. The paper traces the societal debates, the gradual shift in public attitudes and the eventual abolition of the ban in 1851, while also clarifying that this did not result in large‑scale Jewish immigration. The study highlights how antisemitic ideas paradoxically influenced Norwegian nation‑building during this formative period.