Hurbán 2025/2 

Mártonffy Marcell: A magyar katolicizmus teológiai tájékozódása 1989 után. Meghatározottságok és válaszutak

Cím: A magyar katolicizmus teológiai tájékozódása 1989 után. Meghatározottságok és válaszutak
Szerző: Mártonffy Marcell
Megjelenés dátuma: 2025.
Évfolyam száma: 3. évfolyam
Füzetszám: 2
Oldalszám: 116-127.
Kulcsszavak: magyar katolicizmus, teológiai orientáció, II. Vatikáni Zsinat, szinodalitás, egyház és társadalom
DOI azonosító: https://doi.org/10.66478/Hurban.2025.2.116-127

Absztrakt

A tanulmány a magyar katolikus egyház rendszerváltás utáni teológiai és egyházelméleti orientációját vizsgálja, különös tekintettel a társadalmi pluralizmus, a modernizáció és a zsinati recepció összefüggéseire. A szerző bemutatja, miként formálódott az egyházi gondolkodás a szocializmus öröksége, a pápaság központi iránymutatása, valamint a hazai társadalmi változások hatása alatt. Elemzi a II. Vatikáni Zsinat eltérő értelmezéseit, a konzervatív és reformorientált teológiai irányok közötti feszültségeket, valamint a pápai tekintély és a tanítás centralizációjának hatását. Külön hangsúlyt kap a Ferenc pápa által kezdeményezett szinodális megújulás és annak lehetséges hazai recepciója. A szerző rámutat, hogy a magyar katolicizmus jelenlegi kihívásai – a szekularizáció, a belső párbeszéd hiánya és a politikai katolicizmus – csak olyan teológiai önértelmezés mellett kezelhetők, amely képes reflektálni az egyház társadalmi felelősségére és saját hagyományára.

The study investigates the theological and ecclesiological orientation of Hungarian Catholicism after 1989, with special attention to social pluralism, modernization and the reception of the Second Vatican Council. The author analyses how ecclesial self‑understanding developed under the combined influence of the socialist legacy, the centralised papal magisterium and the transformations of Hungarian society. He examines the tensions between conservative and reform‑minded theological currents, as well as the impact of doctrinal centralisation under recent papacies. Particular emphasis is placed on Pope Francis’s synodal renewal and its potential relevance for the Hungarian Church. The study argues that contemporary challenges—secularisation, limited internal dialogue and the rise of political Catholicism—require a renewed theological vision capable of addressing both the Church’s social mission and its own tradition.