A brüsszeli magyar nagykövetség szervezésében mintegy százan emlékeztek június 4-én, kedden este az antwerpeni városházán Raoul Wallenberg svéd diplomatára, aki a második világháború idején több tízezer magyar zsidó életét mentette meg. A megemlékezésen felszólalt Philip Heylen, a flamand város alpolgármestere, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete és Szita Szabolcs, a budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatója.
Fónagy János, aki a megemlékezés díszvendége volt, elmondta, hogy ő a jelenlegi Országgyűlés egyetlen, a holokausztot túlélő tagja, és emlékeztetett rá, hogy a 20. század elején, a történelmi Magyarországon több mint egymillió zsidó élt, akik Európa egyik legnagyobb, virágzó, zsidó közösségét alkották.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy édesapját munkaszolgálatosként a keleti frontra küldték, édesanyját pedig az újlipótvárosi gettóból induló egyik menettel a mauthauseni koncentrációs tábor felé indították el, de a szovjet bevonulást követően mindketten szerencsésen hazatérhettek.
A megemlékezés másik díszvendége a budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatója, Szita Szabolcs Raoul Wallenberg Budapesten folytatott tevékenységéről beszélt. Az igazgató több korabeli fényképet és dokumentumot is bemutatott, amelyek Wallenberghez köthetők, előkerült Raoul Wallenberg vízumkérelme is. Az előadáson több olyan úgynevezett schutz-pass, védelmet jelentő dokumentum is látható volt, amelyet maga Raoul Wallenberg írt alá. Szita elmondása szerint Wallenberg mintegy 6700 ilyet állított ki, több dokumentumon egész családok szerepeltek.
Philip Heylen, Antwerpen alpolgármestere a soát, a holokausztot az európai történelemkönyvek legsötétebb fejezetének nevezte. Heylen úgy vélekedett, hogy Wallenberg megmutatta, hogy az ember képes lehet másokat önmaga elé helyezni, Wallenberg példája pedig sokak számára jelent inspirációt, hogy egyetlen ember is legyőzheti az őrült rendszert.
Magyarországról azt mondta: “nagy rajongója vagyok ennek a Duna-menti országnak”, hozzátéve, hogy csak egyetlen dolog rémíti meg: az, hogy “új kísértet járja be Európát”, a populizmus, a rasszizmus és az antiszemitizmus kísértete. Philip Heylen külön kitért a Jobbikra, amelyről azt mondta, aggasztja. Egyúttal arra kérte a magyar kormányzatot, hogy törvényes és demokratikus eszközökkel mindent tegyen meg az európai értékek betartatása érdekében. A politikus szerint a szélsőségesekkel szemben keményen ki kell állni.
“A rasszizmus nem más, mint, hogy másokat kárhoztatunk a saját kudarcainkért” – szögezte le Philip Heylen. A politikus azt is megemlítette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök erősen, világos szavakkal szállt szembe az antiszemitizmussal.
Erre emlékezette a hallgatóságot Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete is, aki felidézte, hogy a Zsidó Világkongresszus budapesti tanácskozásán a miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus minden formája ellen, és korábban azt is kijelentette, hogy szerinte a Jobbik súlyos veszélyt jelent a demokráciára.
A nagykövet Wallenbergről elmondta, hogy a svéd diplomatának és segítőinek volt választásuk, elfordíthatták volna a fejüket, de nem tették, hanem a cselekvést választották, és ezzel tízezrek életét mentették meg.
“Olyanokért kockáztatta az életét, akiket nem is ismert” – hangsúlyozta Kovács, aki szerint semmilyen magyarázat nem adható arra, hogy miért kellett a magyar zsidóknak, “testvéreinknek” meghalniuk, ahogyan szerinte az is érthetetlen, miért lehetett Raoul Wallenberg útban a szovjet hatóságoknak.
Szita Szabolcs számolt be a jelenlévőknek arról, hogy Raoul Wallenberg 1945 elején sofőrjével együtt eltűnt, minden valószínűség szerint a Magyarországra benyomuló szovjetek Moszkvába hurcolták őket. Raoul Wallenberg sorsa, hogy hol, mikor, és hogyan halt meg, a mai napig tisztázatlan.
Mi történt Raoul Wallenberggel? Erkölcsi kötelességünk, hogy erre a kérdésre választ adjunk – fogalmazott a megemlékezésen Philip Heylen antwerpeni alpolgármester.
Forrás: MTI 2013. június 4., kedd 22:44