Az elmúlt évtizedekben az 1944. nyári kőszegi deportálásról készült egykorú felvételeket számos kiadvány közölte. A kőszegi zsidó hitközség 1941-ben 109 főt számlált, a város lakosságának egy százalékát tette ki. Az 1944. nyári elhurcolást csak néhányan élték túl. A hitközség 1951-ben megszűnt. A szomorú múltról a patinás város központjában a zsinagóga puszta téglafalai is tanúskodnak. A kőszegi Guba-hegyen. az ún. Lovagló-dűlőben, egy elhanyagolt erdőrészben máig zsidó tömegsírokat rejt a föld.

Megrendítő látvány a korábbi .‚határsávba” zárt, alig két évtizede szabadon bejárható, hepehupás terep. Az 1944. téli erődítő kényszermunkáról, a kőszegi hegyvidéken történtekről az erdő sűrűjében Horváth Ferenc ny. gimnáziumi tanár adott a napokban tájékoztatást Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójának. A környéken 1947- ben részben feltárták, exhumálták a hajszolt robotba belepusztult, ott megölt — zömmel budapesti — zsidó nők és férfiak sírjait: kétezer-ötszázan a Kozma utcai temetőben nyugszanak. Százakét viszont nem. Ezt a tanár úr 2004-ben a vele együtt kutató L. Kiss Csabával együtt állapította meg, a továbbiakban dr. Susa Éva igazságügyi szakértő vezetésével több helyszíni bejárás, alapos feltárás hitelesítette.

Az elhurcolt, illetve a környékbeli kényszermunkatáborokban megölt zsidók emléke előtt Kőszegen hagyományosan minden év március 24-én méltó főhajtással tisztelegnek. Mégis az erdei tömegsírok állapota többeket, beleértve a város vezetőit, komolyan foglalkoztatta, s arra késztette, hogy a méltatlan állapot felszámolását elindítsák. Zoltai Gusztáv a helyszín megismerése után kijelentette, további exhumációra nincs szükség. Kívánatos. hogy a következő években összefogással felmérjék és funkcionálisan rendezzék a temetőként használt területet és az odavezető utat. Ugyanígy fontos, hogy a háborús kényszermunka, a nyilashatalom zsidó áldozatainak nyughelyegyüttesét emlékkővel jelöljék meg.

A kőszegi látogatás a korábbi zsinagóga felkeresésével folytatódott. A jelenleg szinte romos, romantikus stílusú épület Schey Fülöp zsidó nagykereskedő adományából, 1856-han épült. 1995-től magántulajdonban, aggasztó állapotban van. Básthv Béla alpolgármester tájékoztatása szerint az elmúlt évtizedekben a város több vezető garnitúrája próbálkozott a fájó történelmi örökség orvoslásával. Jelenleg is formálódik. szélesedik egy kör, melynek tagjai a mutatós épület megmentéséért fáradoznak. (Érdekesség. hogy ebben részt vesznek az egykori építtetőnek, a Schey családnak a leszármazottai is!)

Kőszeg város vezetői felelősséggel kezelik az ügyet. Utóbbi levelezésükből tudjuk. hogy az ingatlan tulajdonjogát állami épület értékarányos cseréjével javasolják megoldani. Reméljük. hogy helyreállítási tervük sikerrel jár, és Nyugat-Magyarország egyik legszebb zsinagógája megmenekül a közvetlenül fenyegető enyészettől.

Szerző: prof. dr. Szita Szabolcs

Forrás: