1938. november 9–10-én Németországban zsinagógák százait gyújtották fel, zsidók tulajdonában lévő üzletek kirakatait törték be és rabolták ki. Az események 75. évfordulóján szerte Európában felidézik a Kristályéjszakán történteket. Magyarországon, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban prof. Szita Szabolcs igazgató előadásával és dokumentumfilm vetítésével emlékeztek a német és a világ zsidósága számára is oly fájdalmas évfordulóra.

A németországi holokauszt nyitányaként, egy párizsi német diplomata elleni merényletet felhasználva a náci propaganda 1938. november 9-én lépett akcióba.  A kétnapos, Goebbels propagandaminiszter által levezényelt pogrom alatt 1600 zsinagógát, 7500 üzlethelységet, közösségi épületet, kórházat romboltak le és gyújtottak fel. Több mint 100 zsidó esett áldozatul, 30 000 férfit hurcoltak koncentrációs táborokba. Az egyházak hallgattak, egy korabeli magyar külügyi jelentés „hihetetlen kultúrbotránynak” titulálta az eseményeket. Mindez jelezte, Európa nem látta tisztán a Kristályéjszakán történtek jelentőségét.

Hitler és pártjának célja ekkor még nem a leszámolás volt, hanem a német lakosság 1%-át sem elérő zsidó népesség kivándorlásra kényszerítése, vagyona, javaik megszerzése. Ennek érdekében a Kristályéjszakát követő napokban az államapparátus kivándorlást segítő irodákat állított fel, ahol minden „segítséget” megadtak ahhoz, hogy az általuk nem kívánatosnak minősített zsidó állampolgárok mihamarabb hagyják el Németországot, s mondjanak le vagyonukról. Az útlevelükbe „Jude” pecséttel, kisemmizetten induló bevándorlók Európa és Amerika országaiba alig jutottak be. (Az Amerikai Egyesült Államokba 15 ezer, Nagy Britanniába 50 ezer, de Kanadába és más európai országba mindössze pár száz főnyi kontingenst fogadtak be.)

A Kristályéjszaka elnevezést az eseményeket követően adták az 1938. november 9-10-ei náci pogromnak, bár a kifejezést korábban, a 19. századi osztrák zsidóüldözésekkel kapcsolatban is használták már.

Budapest, 2013. november 8.

Csatolmányok