Lisztes Jenő
Portéinterjú – kurátori összefoglaló: Lisztes Jenő, cimbalomművész
Lisztes Jenő a roma holokauszt emlékezetével elsősorban nemzetközi és hazai zenei fellépéseken keresztül került kapcsolatba. Visszaemlékezése szerint az első ilyen alkalom 2011-ben volt az Európai Parlamentben, ahol Roby Lakatos zenekarával játszott a január 27-i holokauszt-emléknaphoz kapcsolódó eseményen. Néhány évvel később, 2016–2017 körül ismét visszatért ugyanide, ekkor már kifejezetten a roma holokausztra emlékező program részeként. Ezen az eseményen több ország – Románia, Bulgária, Franciaország – roma származású művészei vettek részt, köztük zenészek, énekesek és táncosok, akik hagyományos viseletben léptek fel. A koncert hangulata egyszerre volt megemlékező és közösségi jellegű. A szervezett műsorszámok mellett közös zenélés, improvizatív, jam session jellegű részek is megjelentek. A roma holokauszthoz kapcsolódó fellépések más formában is megjelentek pályáján. A Holokauszt Emlékközpontban tartott koncerten például a romungró és az oláh cigány zenei hagyományok különbségein keresztül közelítették meg a témát. A műsorban Lakatos Mónika és Rostás Mihály „Mazsi” is szerepelt, valamint több előadó, köztük Szomora Zsolt is. A koncert során a magyar cigányzene mellett klasszikus és filmzenei elemek is megszólaltak, például a Schindler listája. Egy későbbi alkalommal, 2022-ben ismét az Európai Parlamentben lépett fel, ezúttal egyedül, a legnagyobb ülésteremben, ahol európai politikai vezetők – többek között Ursula von der Leyen – jelenlétében adott elő egy műsort.
A megemlékezések zenei koncepciójának kialakításakor tudatos döntéseket hozott. Olyan repertoárt állított össze, amely egyszerre hordoz magyar és cigány zenei elemeket, és hangulatában illeszkedik az esemény jellegéhez. A hangnemek szerepével kapcsolatban kiemelte, hogy a a moll hangzásvilágot gyakran társítják a szomorúsághoz, ugyanakkor a dúr hangnem is képes hasonló érzelmi tartalmak közvetítésére. Egy-egy fellépés során több régi cigányzenei darabot kapcsolt össze, amelyek a 20. század eleji hagyományos repertoárhoz kötődnek. Tudatosan kerülte például a gyakran játszott cigány himnusz megszólaltatását, helyette kevésbé ismert, tradicionális darabokat választott. Elmondása szerint a koncert programok felépítésében fontos szerepet játszik a hangulati ív. A megemlékezések elején visszafogottabb, komorabb zenei anyag jelenik meg, majd a műsor későbbi részében fokozatosan megjelennek ritmikusabb, élénkebb elemek is. Ezt nem ellentmondásként írja le, hanem a zenei kifejezés egyik lehetőségeként, amely különböző érzelmi állapotokat képes közvetíteni. Példaként említ különböző feldolgozásokat, amelyekben egy eredetileg szomorú zenei anyag más interpretációban jelenik meg, miközben megőrzi jelentését.
Lisztes családi háttere szorosan kapcsolódik a cigányzenei hagyományokhoz. Több generációra visszanyúló cimbalmos családból származik: dédnagyapja, nagyapja és édesapja is cimbalmos volt, így ő a negyedik generáció tagja. A hangszer mindennapi jelenléte meghatározó volt gyerekkorában, és már négyéves korában kapcsolatba került vele. Tanulását édesapja irányította, aki a cigányzenészekre jellemző, hallás utáni tanuláson és személyes átadáson alapuló módszerekkel tanította. Később párhuzamosan klasszikus és cigányzenei képzésben is részt vett, különböző tanároknál, köztük Sörös Jenőnél és Szakály Ágnesnél. Gyermekkorában a 100 Tagú Cigányzenekarhoz kapcsolódott, ahol „reklám cimbalmosként” vett részt a koncerteken. Ez a szerep lehetőséget adott számára, hogy már nyolcéves korától turnékon vegyen részt, és rendszeresen fellépjen. Bár a koncerteken csak egy-egy darabot játszott, folyamatosan hallotta a teljes repertoárt, ami hozzájárult zenei fejlődéséhez. A turnék során különböző generációkhoz tartozó zenészekkel találkozott, és korán megtapasztalta a zenekari működés és a fellépések gyakorlatát. Zenei pályájának következő fontos állomása a klasszikus zenei képzés és a Zeneakadémián folytatott tanulmányok voltak. Ezzel párhuzamosan került kapcsolatba Roby Lakatos zenekarával, amelyhez fiatalon csatlakozott. A zenekari munka során nemzetközi közegben is megjelent, és különböző zenei műfajokkal találkozott, többek között jazzel, klezmerrel és filmzenével. Ez a tapasztalat hozzájárult ahhoz, hogy a cimbalom játékát többféle zenei kontextusban alkalmazza. A cigányzenei hagyományokból származó játékmód, hangzás és improvizációs készség olyan tudást jelent számára, amely meghatározza a hangszer használatát. Emellett a klasszikus zenei képzés is fontos szerepet játszik a hangszer mai használatában. Elmondása szerint a kávéházi cigányzene korábban stabil megélhetést biztosított, a rendszerváltás után azonban fokozatosan visszaszorult. A vendéglátás átalakulása, a zenei igények változása és később a koronavírus-járvány tovább nehezítette a helyzetet. Sok zenész más foglalkozás felé fordult, például taxisofőrként vagy biztonsági őrként kezdett dolgozni. Saját családjában édesapja vidéken folytatta a zenélést, ami lehetővé tette számára, hogy hosszabb ideig megmaradjon ezen a pályán.
Lisztes Jenő hallás utáni tanulása, a családi hagyomány és a klasszikus képzés együttesen alakították ki azt a zenei szemléletet, amely munkáját jellemzi. A különböző zenei stílusok és hagyományok együttes jelenléte végig kíséri pályáját, és meghatározza a megszólalás módját különböző kontextusokban.
Portrait Interview – Curator’s Summary: Jenő Lisztes, cimbalom artist
Kurátor: Dr. Gulyás Klára
A bemutatott kurátori interjú összefoglalók tudományos műveknek minősülnek, amelyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak.
A bemutatásra kerülő tartalmak a kutatás folyamatban lévő eredményei, amelyek első alkalommal kerülnek nyilvánosság elé. A kiállításhoz kapcsolódó tudományos publikáció megjelenéséig e művek tudományos célú idézése, bármilyen egyéb felhasználása és további közlése, terjesztése kizárólag a szerzők előzetes hozzájárulásával lehetséges.
A kötet megjelenését követően a kutatási eredmények a tudományos hivatkozás általános szabályai szerint használhatók majd fel.